Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája

Gyógyszertárak száma Fejér megyében (1688-1950)

1600 1700 1800 1900

Évszázadonkénti bontás (1600-1950)

(Forrásadatok: Bakos Batu: Fejér megye gyógyszerészeiének kialakulása és fejődése)

Mallathról már több ismeretünk van. Két ízben választották meg a városi tanács tagjává. Az ismételt szenátori kinevezés alapján feltételezhetjük, hogy megbecsülte a város közössége. Szabó Lórántnak az 1975-ös Gyógyszerészettörténeti Diáriumban megjelent tanulmányából kiderül, hogy Mallath német érzületű és ezáltal politikailag megbízható volt.25

1710-ben himlőjárvány söpört végig a városon, s ez nagy feladatot rótt a helyi gyógyszerészre. Köztisztasági rendeletet hoztak, és a magisztrátusnak kötelező volt seborvost alkalmazni. Egy évvel később városi bábát vettek fel.

Fehérvár első ismert patikaépülete

A város következő gyógyszerésze Grimbtner József lett, aki nejével, Mária Erzsébettel a Gömör megyei - Felvidék, ma Szlovákia - Szomolnokról érkezett ide. Grimbtner 1717. december 17-én vásárolta meg a 115. számú26 házat patikanyitás céljából. 500 Forintért szerezte meg a mai Vasvári Pál utca és a Kossuth utca sarkán

25 Az 1708-as Jezsuita Diánámban szerepel a jezsuita rendfőnöknek tett panasza, melyben sérelmezi, hogy bár németek többen vannak, mégis a magyaroké a tágasabb plébániatemplom. 1712- ben kelt telekkönyvi bejegyzés szerint a kincstár egy, a kurucokat támogató polgár házát átadja Mallath Ferencznek.

26 Székesfehérvár Belvárosának házait több alkalommal újraszámozták. Az 1727-ben kelt új telekkönyvben már a 165. számot viseli az épület. Jelenleg Kossuth utca 1. szám.

21