Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája

hazánkba13 is. A gyógyszerészet fejlődését egy szomorú ok is ösztönözte: számos járvány söpört végig Európán. A török kiűzésére indított hadjáratok megszabadították hazánkat az idegen hatalomtól, viszont a láthatatlan ellenségtől nem. Több kórság is felütötte a fejét az országban.14

Közegészségügyi szempontból a felszabadult Fejér vármegye katasztrofálisan festett: a rombolás következtében, majd a betelepülők érkezésével ezt a megyét is elérték a járványok. Gyógyszerekkel és egészségügyi előírásokkal próbálták legyűrni a ragadós kórságokat.15 Ahol a lakosság száma és az adott hely gazdasági és egészségügyi viszonyai megengedték,16 támogatták a gyógyszertárak létesítését.17 A viszonyok leghamarabb a fejlődő mezővárosokban változtak. Fejér megyében először Székesfehérváron, majd Mórott18 nyílt apotéka.

Fejér vármegye első gyógyszerésze

1688. május 19-én szabadult fel Székesfehérvár a török alól. A visszafoglalt város katasztrofális állapotban volt, számos épület lett az enyészeté. A helyzet gyógyszerészettörténeti szempontból nem volt kétségbeejtő, mivel a legelső nyilvántartásokból (Regestrum Incolae Civitatis Albae Regalis 1688/89 - Házösszeírási Jegyzékek 1688/89) kiderül, hogy 1688 májusában már volt gyógyszerésze Székesfehérvárnak. A levéltári adatok szerint első gyógyszerészünk, Sartory János Gáspár19 - azaz Sartorius - Pápáról származott.

13 1606-ban Sopronban már azzal a Dispensatorium Augustanummű dolgoztak, amelynek használatát majd a Lex sanitaria Fedinanda teszi kötelezővé 1644-ben az egész Habsburg Birodalomban.

14 Hazánkban 1690 és 1715 között kétszer pusztított himlő-, háromszor pestis-, egyszer hastífusz-járvány, illetve folyamatosan dühöngött a morbus hungaricus (kiütéses láz) is.

15 Törvényileg tiltották a kuruzslók és bábák gyógyszerforgalmazását. A XVI. századtól beszélhetünk receptírásról, igaz kezdetben csak füzetbe. A Lex sanitaria Ferdinanda 1644-től elrendelte a kötelező gyógyszertár-ellenőrzést, ám annak tényleges végrehajtása csupán a Helytartó Tanács (1723) megalakulása után kezdődött meg. Egységes árszabás (Pozsonyi Taxa) szintén csak a XVIII. században jelent meg.

16 A XVII. század vége, XVIII. század: a városok és mezővárosok rendelkeznek kellő számú lakossággal.

17 II. Rudolf 1602. évi rendelete alapján gyógyszertárat csak az birtokolhatott, aki a bécsi orvosi karon vizsgát tett. Továbbá egy patikus egyszerre csak egy gyógyszertárnak lehetett a tulajdonosa. A törvény kötelezte a gyógyszerészt segéd foglalkoztatására, tartására és tanuló fogadására is.

18 A kapucinus rend 1741-ben alapított Móron gyógyszertárat Segítő Szűzanya néven. Ez volt a megye második patikája.

19 Joannes Sartory Apotecarius” címen említi nevét a házösszeírási jegyzék.

19