Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Kapronczay Károly: A Fekete Sas Patikamúzeum évfordulójára

ünnepséggel egy időben olyan megbeszélésre került sor, amelyen majdnem teljes létszámban jelen voltak a gyógyszerészettörténeti múzeumügy iránt elkötelezettek. Itt alakult meg a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerészettörténeti Szakosztálya, amely 1969 januárjától a Magyar Orvostörténeti Társaság közös szakosztálya lett. A soproni megbeszélésen elvi döntés született a történeti értékű gyógyszertári berendezések megmentésére, olyan közhasznú gyógyszertárak szervezéséről, amelyek egyben gyógyszerészettörténeti gyűjtemények is. Ekkor több megyei gyógyszertári központ bejelentette (Vas, Somogy, Győr-Sopron, Fejér, Bács-Kiskun stb.), hogy gyógyszerészettörténeti múzeumot kíván létesíteni. E múzeumok a megyei gyógyszertári vállalat anyagi támogatásával és a helyi (megyei) múzeummal együttműködve, a helyi múzeum részlegeként, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum szakfelügyeletével működnek. E szakmai programban Kecskemét és Kőszeg gyógyszerészettörténeti múzeumait a Semmelweis Múzeum részlegeként tervezték megszervezni. Az országos orvos- és gyógyszerészettörténeti múzeumi hálózat kialakítását a helytörténeti kutatások szempontjából is nagy jelentőségűnek ítélték meg.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, mint országos gyűjtőkörű múzeum, 1974- ben megkapta az Iparművészeti Múzeumtól a gyógyszertári bútorzat vonatkozásában a védettségi jogkört, így a következő évtizedben a fővárosban és vidéken iparművészeti értékű gyógyszertári berendezéseket védett le, ami nem érintette az adott gyógyszertár közforgalmi jogát.

Az előbb vázolt program keretében került sor 1975. május 22-én Székesfehérvárott a Fekete Sas Patikamúzeum ünnepélyes megnyitására, amelynek bevezető előadását Mojzer Miklós művészettörténész tartotta, mint a restaurálási és helyreállítási munka iparművészeti és művészettörténeti felügyelője. Az ünnepélyes megnyitó után a helyi József Attila Gimnázium díszteremében tudományos ülést szerveztek, amelyen a következő előadások hangzottak el:

Antall József: Afelvilágosodás korának eszmei áramlatai és a gyógyszerészet.

Duka Zólyomi Norbert: Huszti kritikai kommentárjai az első, Magyarországon is érvényes gyógyszerkönyvhöz.

Blázy Árpád: Gyógyszertári tulajdonformák gazdasági, társadalmi vonatkozásai a XVII. szd. második felében és a XVIII. században Magyarországon.

Kovács Péter: A székesfehérvári jezsuita fafaragó műhely és a Fekete Sas patika.

Szabó Lóránt: A székesfehérvári Fekete Sas patika története.

Azóta negyven év telt el: az előadók legtöbbje eltávozott közülünk, jeles szakmai pályát futottak be, és munkásságuk része volt a Fekete Sas Patikamúzeum életre hívása, egy szakmúzeumi szervezetbe történt beépítése.

A patika korai, zöld márványos festésű vörösfenyő bútora

14