Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Kapronczay Károly: A Fekete Sas Patikamúzeum évfordulójára
Fitz Jenő, Petres Éva és Kovalovszky Márta (háttal) a megnyitón Antall József, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár igazgatója előadást tart a megnyitót követő tudományos ülésen a Gyógyszertári Központoknak kellett gondoskodni, amit vagy raktárakban helyeztek el, vagy az értékesebb darabokat a közeli múzeumba szállították. Az estleges pusztítás megakadályozása miatt - hivatkozva az 1950. évi múzeumi-közgyűjteményi törvényre - a történeti értéket képező patikabútorokat az Iparművészeti Múzeum levédte, állapotukat évente ellenőrizte. E rendelkezés értelmében került több értékes gyógyszertári berendezés múzeumi kiállítási térbe, vagy a védett gyógyszertárban szerveztek gyógyszerészettörténeti múzeumot. így alakult meg a soproni Patikamúzeum, került a Szent Lélek patika teljes berendezése (1813, illetve 1846) a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, az Arany Egyszarvú a debreceni Déri Múzeum kiállítási terébe. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kezdeményezésére szervezte meg a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumi Igazgatóság a nagykállói Korányi Emlékmúzeumot, ahol elhelyezték a budapesti volt Angyal patika berendezését (1846), a nyíregyházi Gyógyszertári Központ épületébe pedig a tiszalöki Szarvas patika berendezését. Múzeumi kiállítással összekötött működő gyógyszertár lett a pécsi Szerecsen gyógyszertár, Győrben a volt jezsuita gyógyszertár a Bencés Gimnázium utcai frontjában. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum önálló részlegét képezi a budavári Arany Sas Patikamúzeum (1974), amely a hazai középkori gyógyszertári kultúrát tárja a látogató elé. A hazai gyógyszerészettörténeti múzeumügy szempontjából döntő jelentőségű volt az 1968. június 11-én Sopronban megnyílt gyógyszerészettörténeti múzeum. Az avatási 12
