Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Mentényi Klára: A kőfaragványok története 1936 - 1938-ban
év folyamán felállított szobrok közös avatását az országgyűlés utáni díszes felvonulásra, a kormányzó jelenlétére időzítették, s az esemény csúcspontjába a Szent István-szobor avatását állították. A Székesfehérvárra kihelyezett ünnepi országgyűlés Felsőházának és Képviselőházának együttes ülése 1938. augusztus 18-án, csütörtökön délután 5 óra 3 perctől 6 óra 20 percig tartott báró Radványszky Albert és Komis Gyula elnöklete alatt. Fontos megfigyelnünk, hogy a kiemelkedő eseményre a Szent István-jubileum legfontosabb résztvevőit is meghívták: Gerevich Tibor, Lux Elek, Sidló Ferenc és Aba-Novák Vilmos az országgyűlésre is hivatalos volt. Az országgyűlés ünnepélyes órája után az utcák látványossága következett. Az ünnepi országgyűlés résztvevői, az országos Szent István Emlékbizottság tagjai, valamint a helyi vezetők díszmenete vonult végig a belvároson a Városházától a Szentkorona (ma Táncsics utca) és a Kossuth utcán át a Megyeháza terére. Az első állomás a Romkert hivatalos felavatása volt. Ekkor mutatták be Kodály Zoltán Ének Szent István királyról című új kórusművét „Körülbelül az ünnepi év elejére esett, - írja a polgármester emlékirataiban — hogy főispánommal felkerestük pesti lakásán Kodály Zoltánt és felkértük: írjon modern zenét a régi népi ének, a mindnyájunk lelkében élő, »Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga...« szövegére. Kodály eleget is tett kérésünknek és új szerzeményét a »királysírok« megkoszorúzásakor adta elő a híres budai dalárda. Meg kell állapítani, hogy Kodály szerzeménye akkor még annyira idegen volt a füleknek, hogy érthetően nem aratott sikert, és így többet nem is hallhattam.’’35 Ezen a napon mindkét dallam felhangzott: a régi népéneket a székesfehérvári dalárda adta elő a Szent István-szobor felavatásakor. A koszorúzás után a kormányzó meghallgatta Gerevich Tibor beszámolóját a Romkert feltárásáról és Aba- Novák Vilmos magyarázatát a már elkészült falfestményről. (90. kép) Ez utóbbi mozzanatot a Somkúti-Megyer-féle filmhíradó is megörökítette. Múlt és jövő Az alapító Szent István király családi sírkápolnaként építtetett Szűz Mária Egyházában (a Koronázási Palást felirata fogalmaz így 1031-ben) 1543-ig, a város török kézre kerüléséig koronázták a magyar királyokat. A koronázás érvényességének egyik feltétele az volt, hogy a székesfehérvári koronázó templomban történjen, és ebbe az is bele értendő, hogy a fehérvári prépost engedélyével és jelenlétében. Ez az épület őrizte az első nemzeti szentek, Szent István király és Szent Imre herceg sírját, és az ereklyék mellett kívánván nyugodni, még további tizennégy magyar uralkodó temetkezett a templomba. A királyok által gazdagított, többször átépített, nagyobbított prépostsági templom 1601-ben felrobbant, s bár többször tervezték újjáépítését, ezzel sorsa megpecsételődött, köveit a városfalakba és városi házakba építették be. A két szent sírhelye; az 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján felavatott épület és a benne őrzött, első királyunk szentté avatására készíttetett ereklyekoporsó; a 2000-ben újjáépített, embertani leleteket befogadó osszárium; s mára a Nemzeti Emlékjel is őrzi és képviseli azt a szakralitást, amelyet itt minden magyar ember keres. Ezért méltó helyszíne emelkedett állami és egyházi ünnepségeknek, s ma ismét zarándokcsoportok látogatják. Két olyan modern építményről adhatunk számot, amelyek ma láthatók. Az 1938-as Lux-féle építmény (mauzóleum, kapuzat, osszárium és kőtár) (5. és 91. kép), illetve az ezredfordulóra elkészült Oltai Péter által tervezett építmények (Ozorai Pipo-torony alépítménye, rámpa és híd) kísérelték meg az objektumot az épített környezetbe illeszteni. A látvány középpontjában ma is az 1938-ban kiegészített és bemutatott Romkert áll, melyhez a Lux-féle védőépület és egy oldalkápolna csatlakozott. 1965-től egy újabb Árpád-kori oldalkápolna látható (a két kápolnácska a lábakra helyezett úttest alatt ma összefügg a romterülettel), 2006-tól a nyugati járdafödém alatt megtekinthető a Pipo-torony (101. kép), illetve a 2000-ben elkészült betonhídon zajló gyalogos forgalom alatt a prépostság Árpád-kori épületeinek északi része és kerengőfolyosója. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely a prépostság által fenntartott Mennybe Felvett Szűz Mária Egyház és a prépostsági épület egy részének romjait mutatja be. Mai tudásunk szerint szakszerű megnevezése tehát a prépostsági templom, mindennapi néven királyi bazilikaként emlegetjük.
