Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Mentényi Klára: A kőfaragványok története 1936 - 1938-ban
protestáns tábori püspök. Tőlük balra a díszmagyarba öltözött hölgyek várták a kormányzónét. Az országnagyok között megjelent József főherceg, tábornagy és fia, József Ferenc főherceg, s a vendégek között ott volt Kozma Miklós, Batthyány Gyula és még sokan mások. Az út másik oldalán álló tribünön az avatandók családtagjai foglaltak helyet. A Romkert melletti úttesten várakozott az 1903 avatandó. A kormányzó érkezésekor engedték útra a várakozó postagalambok első csapatát a beosztott híradósok egy háttérben álló teherautóról. A galambok a lábukon levő gyűrűben Csitáry polgármester hártyapapírra írott üzenetét vitték, melyet a posta ünnepi bélyegzővel látott el. Az üzenet a magyar városok vezetőihez szólt a vitézavatás napján és órájában keltezve. A galambok egyúttal a galambászverseny résztvevői is, felbocsátásuk tájegységenként történt. Először a kelet-magyarországiak, az ünnepség kezdetét jelző harsonajelnél a déliek, az avatás megkezdésekor a dunántúliak, az eskütételkor pedig az ország minden részéről összegyűjtött fehér postagalambok szárnyaltak fel. Különös érzés ma Pattantyús-Abrahám archív filmjén ezt a hajdanvolt szárnyalást megfigyelni! Az ünnepséget a két tábori püspök imája nyitotta meg, majd a kormányzó emelkedett szólásra. A katonásan rövid beszéd után Színay Béla vitézi törzskapitány ismertette az avatandók adatait (az azóta elhunytakét is), majd Lipcsey Márton ny. tábornok, vitézi törzskapitány hagyományos üdvözlete következett: „Tisztelet adassék az igaz Istennek, akit a mi őseink Hadúrnak neveznek!”28 Igmándy Hegyessy Géza ny. testőrtábornok olvasta fel a vitézi eskü szövegét, majd következett az avatási szertartás. A mindvégig halkan játszó katonazene hangjaira (először a Boldogasszony anyánk kezdetű egyházi éneket játszották) váltották egymást az avatandók tízes sorai: az első Imrédy Béla, a kilencedik Aba-Novák Vilmos festőművész, a romkerti mauzóleum falfestményeinek alkotója. A kormányzó hosszabban elbeszélgetett Iharos József székesfehérvári nyugalmazott rendőr hadirokkanttal, akit ketten támogattak. Az avatás szertartását egy idő után Hellebronth Antal, főkapitány-helyettes vette át. Az avatás után a Romkert oldalában az egységek díszmenete haladt el. A díszmenetben a Ludovika Akadémia és a jutási altisztképző egysége után az avatott vitézek, a frontharcosok, a levente és a lövész díszszakasz után a fehérvári ciszterci gimnazisták, az Ybl Miklós állami gimnazisták és a Felsőkereskedelmi szakasza következett, majd a cserkészek díszmenete zárta a sort. Igazi harcos ünnep volt ez, a pallos ünnepéhez illett, hiszen 1938-ra „mintha Szent István koronájához a pallost is megtaláltuk volna” - írta az Új Magyarság.í9 A szertartás vége felé a kormányzóné Széchényi Viktornéval a Székesegyházba távozott a 11 órai misére. Horthy kormányzó az ásatásokat tekintette meg Hóman Bálint vezetésével, majd a vitézi székház alapkőletétele következett. A Fejér, Veszprém, Esztergom, Komárom és Moson megyei vitézek székházának építéséhez Székesfehérvár és Fejér megye adománnyal járult hozzá. Az alapkő letétele után a kormányzó a polgármesteri irodában pihent, tiszteletére a polgármester fogadást rendezett, majd délután kettőkor a vitézi áldomásra hajtatott a Lövöldébe. A május 22-ei eseményekről a Magyar Rádió helyszíni közvetítésen számolt be. A vitézavatásról Budinszky Sándor, a vitézi székház alapkövének letételéről Baráti Géza közvetített, akinek ez volt a bemutatkozása a Magyar Rádióban. A Szent Jobb érkezése, 1938. június I. Mintha be sem fejeztük volna a krónikát és annak idején az ünneplést! Azon a napon, amikor Fehérváron a vitézek letették esküjüket, elkezdődött a fővárosban a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus előkészítő nagygyűlése. A kongresszus tartott egészen május 29-éig, majd másnap, a Szent Jobb körmenet után kezdte meg az ereklye országjárását. A katolikus egyház hivatalosan a Szent Jobb feltalálása ünnepén, május 30-án a budapesti ünnepséggel kezdte meg a Szent István-évet. A Szent Jobb országjárása különleges eseményhez illő érdeklődést és tiszteletet keltett. Különlegesek voltak a külsőségek is. Az ereklyét szállító ún. Aranyvonat erre a célra épített díszkocsiját Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervezte, a kocsi 19 ezer pengőbe került, az aranyvonat vontatási költsége pedig 7070 pengőre rúgott. A „termeskocsi” középső, üvegből készült részében szállították az ereklyét, melyet őre, Mészáros János érseki általános helytartó kísért, a koronaőrség és a testőrség biztosított.54
