Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében
1938-ban felállított királyi emlékművet Bak Béla elvtárs, polgármester rendelkezésére a mérnöki hivatal rövidesen eltávolítja. Az »országalmát« a muzeum udvarára szállítják.” Szimbolikus gesztus, hogy a még világháborús sérülések nyomait őrző Szent István-mauzóleumra, közvetlenül a homlokzat görögkereszt díszítésére „Éljen a Magyar Kommunista Párt!” felirat került, föléje pedig egy hatalmas vörös csillag. (93. kép) 78 Ezt az utat a romkerti építkezést megelőzően Kórház utcának hívták. Az építkezés után a belvárosi szakaszt Bazilika térnek (ma Koronázó tér), a kapun kívül eső folytatását Rákóczi útnak nevezték el. Forster Központ, Tervtár, Itsz. 03508., 7414. (Lux-hagyaték) 79 Entz 2009. 323.; a zsinagóga lebontásáról Id. Gergely 2003. 227-242. 80 Csitáry 2013. 155. (vö. Csitáry 1995. 38.) 81 Idézet gróf Széchényi Viktor főispán egy I94l-es levélfogalmazványából.; 1944 májusában úgy tűnt, hogy Kerekes Lajos polgármester buzgó ügyintézésének köszönhetően lebontják a tornyokat, méghozzá a hitközség költségén. Kerekes 1944. július közepén — minthogy véleménye szerint a tornyok lebontása „csak átmeneti, félmegoldást jelentene” — már a zsinagóga teljes lebontását kérvényezte a belügyminisztertől, ám erre vonatkozóan végül nem kapott engedélyt. 1944 őszén azonban a templomot bombatalálat érte. A romos falakat 1948. július 2-án robbantásos módszerrel akarták végleg lebontani, azonban a Fehérvári Napló 1949. május 29-i számában tudósítanak csak arról, hogy a bontási munkálatok a befejezéséhez közelednek (Ld. Fehérvári Napló, IV. évf. 1949. május 29. 124. sz.). A tornyok visszabontásáról szóló levelezést (töredékes állapotában) a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet őrzi: Székesfehérvár város polgármesterének általános iratai IV. 75., 386. izraelita hitközség ügyei; a székesfehérvári zsinagógák sorsáról részletesen Gergely Anna történész írt, ld. 79. j. 82 A XI. Izraelita Községkerület Értesítője 1938. 2. 83 „[...] a városháza előtti téren előre elkészített kulisszák segítségével megállapították Szent István király felállítandó lovasszobrának helyét. Eszerint a szobor a városháza és a püspöki palota közötti téren nyer elhelyezést.” Forster Központ, Tudományos Irattár, Itsz. 1710. Magyarság, 1937. április 27.; E sorok egyúttal utalnak a szoborállítás érdekes menetére is, miszerint a hatalmas tömegű szobrot egy festett „kulisszával” helyettesítették, s ennek segítségével próbálták immár nem csupán a tartalomnak, hanem a szobor méretének, formájának leginkább megfelelő helyet megtalálni. 84 Dormúth 1931.2. 85 Sidló Szent István szobra hiánypótló alkotás volt Székesfehérváron. Jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha figyelembe vesszük azt a több évtizedes óhaját a város lakóinak, hogy emlékmű állításával tisztelegjen a szent király előtt. Már egy 1894-ben hozott országgyűlési határozatban benne foglaltatott, hogy Székesfehérváron Szent István-szobrot kell állítani, de ez végül csak évtizedekkel később, az 1938-as emlékévben valósulhatott meg. Demeter—Gelencsér 2002. 143. 86 Helyén eredetileg Bory Jenő 1928-ban készült Püspökkútja állt, melyet 1937-ben a vasútállomás előtti térre helyeztek át, innen 1972-ben került mostani helyére, a Piac téren kialakított parkba. Entz 2009. 244. 87 Dormúth 1931.2. 88 Magony 2004 és Entz 2009 könyvek vonatkozó részei. 89 Székesfehérvár 1930-as évekbeli történetét, a városfejlesztéseket, az emlékévre való felkészülést Demeter Zsófia ismerteti részletesen a könyvében. Demeter-Gelencsér 2002. 142-156. 90 Az 1938-as ünnepi rendezvényekről ld. Demeter-Gelencsér 2002, valamint Demeter Zsófia tanulmányát a jelen kötetben. 91 1527-ben I. Ferdinánd királyt és feleségét koronázták utolsóként a Szűz Máriának szentelt prépostságban, s e koronázás alkalmából tartottak 1938-at megelőzően utoljára országgyűlést Székesfehérváron. Demeter-Gelencsér 1990. 151. 92 Demeter-Gelencsér 2002. 181. 93 Marosi A. 1942. 31. 94 Dercsényi 1984. 1197. 95 Érdemes azonban megemlíteni, hogy az amúgy is rendkívül érzékeny felületű szekkónak (amely egyébként a műfaj sajátossága) az sem kedvezett, hogy a mauzóleum félig nyitottnak épült, így a nedvesedésnek, ha csak közvetetten is, de ki volt téve. A falkép oly mértékben rongálódott, hogy 1942 júniusában már szükségessé vált a konzerválása. A munkálatokat a MOB végezte el. SZVL, IV-B-1406/14.; A mű teljes helyreállítása és rekonstruálása 1996-ban fejeződött be Hernádi György festőrestaurátor vezetésével. Entz 2009. 133. 96 A falkép rekonstruálásának munkálatait Hernádi György festőrestaurátor irányította. Entz 2009. 133. 97 Dercsényi 1943a VII. 98 Kovács G. 1995. 285.
