Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)

Székesfehérvár, a szép szobrok városa

Mackensen-huszárok testvérezredének, a 7. számú Vilmos császár huszárezred egykori tisztje. Utána Kozma Miklós em­lékeztetett arra, hogy 20 éve történt a gorlicei áttörés. Mackensen a limanovai csatára emlékeztette a jelenlévőket, majd meglátogatta a szálloda más terme­iben ebédelő huszárjait. Délután utazott vissza Budapestre a sínautóval. Érdekes színfoltja volt a látogatás­nak, hogy a volt 10-es huszárhadnagy dr. Hübner András ügyvédnek és feleségé­nek, Schmidlechner Annának a Mackensen látogatás napján született meg kisfia, akinek keresztapaságát a vezértábomagy elvállalta. A Pestre visszautazó idős vezér, a sínautóról gra­tulált egykori tisztjének. Charles A. Hübner, családja 1912. évi nemesítése után maga is Fehérvári Hübner, jelentős részt vállalt és vállal ma is a 10-es huszárok emlékeinek meg­őrzésében. Dédelgetett terve, hogy egy Csitáry-emlékmű is álljon majd Székes­­fehérváron. A régi huszárszobor helyett maguk a 10-es huszárok akartak újat állítani, s megrendelésükre Pátzay Pál lovas szob­ra 1937-ben el is készült. Szoborbizott­ságuk vezetőjeként Kozma Miklós 1937. február 20-án tartott szemlét Kandó Sándor festőművész társaságában a me­gyeháza előtti parkban, s az új szobor he­lyét itt jelölték ki. Pátzay alkotását a megrendelők „minden tekintetben gyö­nyörűnek” mondták117. A városi polgárok szoborellenes han­gulatát 1937. április 28-án Bilkei Ferenc plébános kifogásai indították el. Talán túl finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy a szobor meztelensége nem nyerte meg a fehérváriak tetszését. Igen nagy volt a tiltakozás ellene. 1937. áprilisá­ban a polgármester védelmébe vette a szobrot, már egy angol lapban közölt ké­pét is mutatta a városatyáknak. Érvei kö­zött az is szerepelt, hogy miután a szob­rot a 10-es huszárok tisztikara készíttet­te, „abba a városnak beleszólása nincs”. A törvényhatósági bizottság azonban csak arra a fenyegetésre fogadta azt el, hogy a polgármester bejelentette: Kozma Miklós elviteti Kaposvárra a szobrot, ha a fehérváriaknak nem kell. Ez jobban ha­tott, mint bármilyen gyengéd meggyőzés. A Szent István szobor elhelyezési problémái miatt történt meg az, hogy a Városháza mellett állították fel Pátzay Pál szobrát 1939. december 9-én (122-123.) Ugyanekkor ünnepelte az idős vezér, Mackensen 90. születésnap­ját, ezért a lovas szobor mögött a Város­háza falán embemagyságú márványtáb­lát helyeztek el, melyen az ezredtulajdo­nos 1935. évi látogatásáról emlékeztek meg. Sajnos, eddig nem sikerült a Fehér­vári Huszárok Egyesülete lelkes tagjai­val együtt ezen, 1945 után eltüntetett emléktábla nyomaira akadni. Az avatóünnepségen Kozma Miklós titkos tanácsos, a vezértábomagy képvi­seletében a német birodalmi követ és Hóman Bálint mondott beszédet, aki szintén 10-es huszár volt. A szobrot, mint a huszárezred ajándékát adták át a városnak. Németh Kálmánné visszaem­lékezése és a fényképek tanúsága szerint édesapja, vitéz Pap Lázár állt díszőrsé­gen, régi megőrzött huszárruhájában, ahogyan az 1935-ös koszorút is ő vitte még a régi huszárszoborhoz Pattan­­tyús-Ábrahám filmjén. Pap Lázár részt vett azon a több hetes németországi uta­záson is, amit a vezértábomagy szerve­zett egykori katonáinak. Kozma Miklós az emlékmű avatásán nemcsak Fehérvárnak, hanem egyene­sen a nemzeti öröklétnek adta át a szob­rot. Tény azonban, hogy a város nehezen fogadta el. Amikor Fehérvárra kerültem 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom