Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király
Jobb a lelkiség ünnepe volt, ám miután az Aranyvonat menettervében minden országrész szerepelt, igen sok embert vonzott, de csupán a tágabb környék népe vonult fel. Az országgyűlés a hivatalos Magyarország ünnepe: „egy nagyvilági ünnepség színes pompáját varázsolva a fehérvári városháza udvarára, mely átalakul most egy óra hosszat közjogi színhellyé” - írta Márai.94 A Székesfehérvárra kihelyezett ünnepi országgyűlés Felsőházának és Képviselőházának együttes ülése 1938. augusztus 18-án, csütörtökön délután 5 óra 3 perctől 6 óra 20 percig tartott báró Radvánszky Albert és Komis Gyula elnöklete alatt. Ezt a bő órát azonban hosszú törvényelőkészítő munka előzte meg. TÖRVÉNYKEZÉSI ELŐKÉSZÍTÉS A kormányzó 1936-ban rendelkezett a székesfehérvári ünnepi ülés előkészítéséről. Most a törvényhozásnak dönteni kellett magáról az ünnepi ülésről és annak határozatáról, arról, hogy az 1848. IV. te. 1. §-a értelmében Pestre elhatározott országgyűlést Székesfehérvárra kihelyezzék, illetve arról, hogy az országgyűlés két háza együttes ülést tarthasson. Darányi miniszterelnök 1938. május 11-én nyújtotta be a javaslatot, amely végighaladt az előkészítő szakaszokon, azt a Képviselőház június 22-én, a Felsőház pedig június 27-én fogadta el. A felsőházi vitában felszólalt Kaltenecker Viktor kormányfő tanácsos, Székesfehérvár felsőházi követe, aki 1929 óta töltötte be ezt a tisztet, s 1938-ban a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnökévé is megválasztották. A neves ügyvéd hangsúlyozta: „Székesfehérvár városa maga is Szent István alkotása...és az a székesfehérvári jog, amelyet az összes Árpád-házi királyok és a vegyes királyok uralkodása alatt is mint speciális privilégiumot és kitüntetést adtak más városoknak, ez a székesfehérvári jog is Szent István alkotása.”95 A két ház javaslatát július 9-én írta alá a kormányzó. Együttes ülésük tárgyalási és határozathozatali módját is — mint különleges esetet — szabályozni kellett, amit az 1926. évi XXII. te. 32. §-a alapján kiküldött közös bizottság dolgozott ki. Megállapodtak, hogy az ülésen a Képviselőház és a Felsőház elnöke felváltva elnököl, a két ház két-két szónoka felváltva beszél majd. A végleges sorrend, és az egész székesfehérvári ünnep programja augusztus elején alakult ki. A tárgyalás folyamatát a helyi sajtó élénk érdeklődéssel figyelte. A javaslat kidolgozásáról és a tárgyalás megkezdéséről a Székesfehérvári Friss Újság 1938. április 9-ei száma még úgy számolt be, hogy a folyamat célja az augusztus 21-ei székesfehérvári kihelyezett ülés megtartása. Nem tudhatták még ekkor, hogy az új „országszomszéd”, a német kancellár éppen ekkor fogadja majd Horthyt Németországban. Ezért kellett ugyanis az időpontot megváltoztatni, és az ünnepséget augusztus 18-ára tenni. NEKÜNK TÖBB VAGY AZ ÜNNEPI JELENNÉL, ALBA REGIA: TE VAGY A CSODAVÁROS!96 Ot óra előtt öt perccel 101 ágyú lövés jelezte, hogy a kormányzó, családja és kíséretük átlépte a város határát. Bevonulásuk előtt az udvar széksorai már megteltek (106-199.). Megérkezett Angelo 179
