Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)

Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király

tek. A díszítőmunkások teljes hetet dolgoztak végig, éjjel-nappali műszakban, hiszen minden eshetőségre készen nem csupán a kiválasztott helyszínt, a vasútállomást és a bevonulási útvonalat kellett feldíszíteni, hanem az esőre is számítva a színházat és a Szent István termet is. A színház páholysorát, színpadát, előcsarnokát és öltözőit is átalakították, az egész tér levegősebb, elegánsabb lett, a nézőteret a fehér, és az arany uralta, amit csak kiemelt az új selyemfüggöny vöröse.

A helyszínek alkalmi díszítésére a kormány 20 ezer pengőt utalt ki. A rendezést a miniszterelnökség részéről az államtitkár, Bárczy István irányította, aki természetesen többször tanácskozott is a városban. A helybeli irányítás a polgármester mellett Schmidl Ferenc műszaki tanácsos és Láng István, az idegenforgalmi hivatal vezetőjének feladata volt.

A városháza udvarát ( 195.) az idelátogató idegen, a Budapesti Hírlap tudósítója örökítette meg számunkra: „A szép barokk udvart köröskörül az emelet magasságáig világosbarna drapériával vonták be, a falak bordáit hatalmas fehér árbocra szerelt zászlókkal díszítették s a falakon háromoldalt az arany angyalos címert, a kettős keresztet és a Szent István címert helyezték el egymás mellett. A főfalat az elnöki emelvény mögött két emelet magasságban vörös selyem borította, közepén óriási hímzett angyalos címerrel s a vörös drapéria két oldalán földig érő piros fehér zöld zászló omlott alá, gyönyörűen hímzett szent koronával díszítve. A drapériáról kétoldalt, az ablakok között hatalmas aranyozott kettős kereszt függött s az udvarban köröskörül elhelyezett hatalmas zászlótartó rudak végére is az aranyozott apostoli keresztet helyezték rá.”90

Az ide várt idegeneket ekkorra emléktárgyakkal is ellátták. Kapható volt a Dunántúli Hétfői Újság mellékleteként kiadott ünnepi Új Magyar Szalon, a Szent István ötpengősök, a Szent Istvánt és családját ábrázoló Bory szobrok kicsiny porcelán figurái, s a művész a mintákat az országgyűlés hetében ki is állította a Bory várban. Szent István hetében a vár 1935-től már hagyományosan nyitva volt a látogatók előtt.

Természetesen az érkező előkelőségek biztonságáról megfelelő időben kellett gondoskodni. Dr. Gergely Sándor őrnagy, a csendőr nyomozó alosztály parancsnokaként személyesen járta be Martonvásárig az utat, amelyen majd a kormányzó és családja érkezik. „Ok biztosították az útvonalat, - mesélte a lánya, dr. Kulcsár Jánosné - s ezért apám kis Puchjával többször is bejárták. Végül már nagyon kellett visszafelé hajtani 18-án délután, hogy mindenki a kijelölt helyén lehessen, ezért az Aranybullánál a kocsi felborult. A bennülők szépen felfordították, és siettek vissza.” A királyi családbeli résztvevők érkezésére, az autóból való kiszállás és a Városházára való beérkezés rendjére Kaály Nagy Marcell rendőrfőtanácsos személyesen ügyelt fel. Leánya ma is őrzi azt a képet, ahol édesapja éppen Albrecht főherceg és felesége érkezésénél teljesít szolgálatot (199.).

Hatalmas levelezés kezdődött a meghívandó személyekkel. Az országgyűlés helyszínére csak a miniszterelnökség által névre kiadott belépővel lehetett bemenni, de a bevonulási útvonalakon kialakított ülő- és állóhelyekre bárki ingyen kaphatott jegyet, aki időben jelentkezett. A kinn szorongok az összes eseményt hangszórókon hallgathatták.

177