Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)

Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király

lajdona volt — elég rossz állapotban volt. Ezt a kívülről ütött-kopott épületet és a mi firmatáblánkat, amely a ház tete­jén volt, el kellett takarni. Elénk épült tehát az oltár, így mi az egész Szent Jobb-ünnepséget 1938. június 1-jén, az üzlet ajtajából, az oltár mögül néztük, a misét persze így csak hallgattuk. Hallani mindent hallottunk, hiszen hangszórók erősítették a hangot. Nálunk benn ekkor nem lehetett senki, meri az ünnepségek idejére a vendéglőket be kellett zárni, és ezt szigorúan ellenőrizték. Az ebédet egy Pacsayné nevű szakácsnő főzte ki, aki nagy családi vendégségeinken is főzött. A menü egyszerű, de finom volt, marha­húsleves, borjúpaprikás nokedlival, sa­látával és töpörtyűs pogácsa. Tehát a hí­resen jó ételeinket adtuk a nagy ünnepen is, megelégedésre.”81 LEVENTÉK, DALOSOK, SPORTOLÓK ÉS KATONÁK 1938 NYARÁNAK SZÉKESFEHÉRVÁRI RENDEZVÉNYEIN Június 5-én és 6-án került sor a nagy országos levente ünnepre, melyen hét törvényhatósági jogú város és 21 megye 1200 leventéje versengett az egyes kate­góriák díjaiért. Pattantyús-Ábrahám filmjén roskadozik a díjakat bemutató asztal a különféle serlegektől, kupáktól és dísztárgyaktól. Az igazi díj azonban az országos levente vándorzászló megszer­zése volt. Az eseményt beharangozó tudósítás kiemelte, hogy „ily nagyszabású sport­­esemény városunkban nem volt, de nem is lesz.”82 Nos, ebben talán tévedtek a korszak újságírói, ám az biztos, hogy Fe­hérvár ismét az országos érdeklődés kö­zéppontjába került, az országos levente ünnepet ugyanis eddig mindig a főváros­ban rendezték. A versenyeket az Országos Testneve­lési Tanács megbízásából a Fejérmegyei és Székesfehérvári Testnevelési Fel­ügyelőség rendezte, személyesen Szebenyi Gusztáv, a felügyelőség tagja, szolgálaton kívüli őrnagy. A küzdősportok versenyeit - birkó­zás, ökölvívás stb. - a sportcsarnokban, a labdás csapatjátékok mérkőzéseit - ké­zilabda, labdarúgás - a MAV-pályán, míg a pünkösdhétfői nagy felvonulást és tor­nabemutatót az ARAK-pálván rendezték. Ez utóbbi eseményt Pattantyús-Ab­­rahám Emánuel filmje is megörökítette. Részesei lehetünk általa a leventék kato­nás és fegyelmezett menetgyakorlatai­nak. A Tóvárosi Levente Egylet táblájá­nak feliratát még el is lehet olvasni. A szervező Szebenyi Gusztáv és dr. Schmöltz Józsefvárosi főügyész (33.) is látható a képen. A Pattantyús film nézői a hajdanvolt sportoló ifjúság Schmöltz Józsi bácsijára, mint a város sportéle­tének tevékeny és önzetlen munkására, szeretettel emlékeztek, olyannyira, hogy lányát, dr. Szombatfalvy Rudolfnét egé­szen meghatotta a beszélgetés. A felvéte­len több talaj torna csapatgyakorlatot, és a MÁV leventék gúla-gyakorlatát is lát­hatjuk. A tudósítások szerint a közönség nagyon élvezte a Csaba leventék tréfás számait, valamint a májusi történelmi já­tékokból már ismerős kosztümös hadi felvonulást és történelmi játékot. Az igazi dörgő tapsvihart azonban a székesfehérvári leventék aratták, amikor letakart kocsijukon a magyar korona ha­talmas makettjét, és az ország valamint a város címereit hozták, s ezek a kellékek lettek az ünnepélyes zászlófelvonás dísz­letei. A díszletkocsit kitűnő fotó (189.), a zászlófelvonást pedig a Pattantyús film örökíti meg. 171 i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom