Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
való átalakítása is. A múlt századfordulón közbeszéd tárgya volt az új Városháza építésének terve, sőt annak halogatását már egy bőgőtemetési vers ki is figurázta. A bőgőtemetés szövege a Tűzoltó egylet húshagyókeddi mulatságán hangzott el: Meghalt a bőgő, és „a palotai meszesek meszet oltottak a gyomrába, a kőmívesek maltert kevertek az építendő új városház fundamentumához.”37 A mai helyen, azaz az eredeti épület felhasználásával történő kialakítást 1935. szeptember 11-én határozta el a törvényhatósági bizottság. A megvalósítás persze így is nehéz volt: Széchényi főispán szerint a pénz előteremtése, a tervezés, valamint az építkezés ideje alatti ügymenet biztosítása terén Csitáry polgármester „bűvészkedésig leleményes”-nek mutatkozott.38 A főispán a polgármester találékonyságát dicsérte dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár felkérése miatt is. Kotsis viszont Schmidl Ferencnek, a város műszaki tanácsosának tulajdonította a végül is megvalósult elképzelést: az értéktelen részek lebontása, az értékesek kibontása és kiegészítése árán a meglévő épületeket össze kell nyitni. Az építkezés 1936 februáijától 1937 őszéig tartott (95-108.). Az átépítéseket a polgármester 1936. évi jelentése szerint a júliusban kezdett hathetes építőipari sztrájk jelentősen hátráltatta. A Városháza régi épülete és a Zichy palota között álló egyemeletes Bierbauer házat lebontották, sarokerkélyét a Városház-tömb Székesegyház felőli sarkára, kecses Madonna szobrát a belső udvarra áthelyezték. Megszűnt a Városház köz (a Székesegyház és a Városház tömb közötti átjáró), a Szent Anna köz (a régi városháza és a Bierbauer ház közötti átjáró) és a Zichy palota rendezetlen udvara is. Az udvaron egykor állt történelmi emlékekről kevés adatunk van. Van viszont egy képünk (98.) arról, hogy az udvaron kis féltető alatt, a fal mellett egy szobor áll. Erről a szoborról sem az 1926-ban, sem az 1930-ban megjelentetett turista-kalauz nem tett említést. Említettek viszont egy Csákvárról származó római sírládát, illetve a Budai kapu lebontását megörökítő márványtáblát, ez utóbbit 1935-ben a Szemináriumi templom falán helyezték el. A szobor megfejtéséhez dr. Ágoston Béla segítsége kellett, aki első pillanatban felismerte, hogy a képen az Ikervárott 1913-ban felállított gr. Batthyány Lajos, első felelős magyar miniszterelnököt ábrázoló szobor látható, melyet Bory Jenő 1904-ben mintázott meg. A Városháza udvarán a védőtető alatt ennek a szobornak a gipsz mintája állt az épület átépítéséig. Ma ez az emlék a Bory vár Százoszlopos udvarán látható. A köz egymás hegyén-hátán álló, bár a legrégebbi barokk városmaghoz tartozó épületeit a Szigethy házzal (Csemege kereskedés a Fekete Elefánthoz, Városház köz 6.), az Obermayer házzal és az egykori Ormai kocsmával (az Ormai név az Obermayer család magyarosított neve volt), később vegyvizsgáló állomással együtt lebontották, a Zichy palota homlokzatát mindkét irányban kiegészítették, a Székesegyház felé befordították, és a főépülettel összekapcsolták. Az utcák felől minden oldalról emeletes épületet az udvar felől szinte észrevétlenül egy földszintessel bővítették. Az így kialakított belső udvar az igazgatási épület és az új közgyűlési terem megvilágítását, a régi köz átjáró funkcióját is biztosítja, lezárva pedig látványos szabadtéri díszudvarrá alakul, ahol 1938. augusztus 18-án tartották története eddigi legfontosabb rendezvényét, a fehérvári ünnepi országgyűlést. 153
