Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
eme ténykedéséért már szeptember 8-án elnyerte Keresztes-Fischer belügyminiszter elismerését és a koronás bronz érmet. Az állami támogatások abban is megnyilvánultak, hogy a városban található állami épületeket az illetékesek restauráltalak, az ünnepi évre építtette fel a Magyar Nemzeti Bank és az OTI új székházát, Fejér megye restauráltatta a Megyeházát. Az egyházak is nagy építkezésekkel készültek az ünnepségekre. A katolikus egyház illetékes szervezetei — a később tárgyalandó templomépítkezéseken túl — rendbe hozatták a Püspöki palotát, a kanonoki házakat és a ciszterci rendházat is. Kiss Jakab Károly építőmester leánya, Kovács Nagy Antalné emlékezete szerint édesapjának ekkor sikerült sok kísérletezés után megmentenie a ciszterci rendház stukkóit, azok ugyanis „kék betegséget kaptak”. Shvoy Lajos megyés püspök nagyformátumú művelődéspolitikusként érdemes munkatársaival ekkor teremtette meg az egyházművészeti múzeum alapjait, rendszereztette a püspöki, a szemináriumi könyvtár és a levéltár anyagát. A nagy városi készülődésben jutott erő a szociális lakásépítésekre is. Az Országos Nemzeti Családvédelmi Alap (ONCSA) akciója keretében Schmidl Ferenc és Molnár Tibor tervei szerint épült meg hamarosan négy ház a Batthyány utcában, illetve Kotsis Ivánnal együtt tervezték a Berényi úti kislakásos telep házait (125-126.). A BELVÁROS RENDEZÉSE Az 1938-as Székesfej érvári Naptár a Belváros 1938-ra kialakuló képét a következőképpen foglalja össze: „...utcái tiszták, rendezettek, stílusosak. Parkjai üdék, terei hangulatosak, szobrai művésziek. A Városháztérnél, a Várkert új panorámájánál költő sem álmodhat szebbet.”32 Bontásokkal új tereket alakítottak ki, így jött létre pl. az Országzászló tér, a Hősök tere, a Prohászka liget. Az Országzászló tér kialakításához (82-89.) a Múzeum épületével szemközti háromszögletű háztömböt, a Bognár utca sarkát bontották le, ahol Fekete Zoltán fényképész műterme is állt. Ettől északra a Szelke major lebontásával kialakult téren minden oldalról modem bérházak építésére volt lehetőség. A Szelke majort a Székesfehérvári Friss Újság hasábjain Bedő Miklós búcsúztatta: „Vége a Szelke majornak. Egy darab régmúlt távozott el vele a város szívéből, egy régi ormótlan és formátlan épületsor, sok földberoskadt és megrepedezett fal, amely pedig emlék volt, egy rég letűnt világ emléke.”33 A múzeum épülete és az új bérházak közötti téren állították fel a Rimanóczy Gyula tervei szerint kiképzett Országzászlót, melyet 1936-ban avattak (84—85.). Bonyohdt telekcserékkel egy egész régi háztömböt bontottak le az Oskola utca és a Jókai utca területén, ahol a Ciszterci Rend új gimnáziuma, a Horthy Miklós Kultúrház (ma Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és Csók István Képtár, Schmidl Ferenc terve) épült, illetve kis tér alakult ki, a mai Bartók Béla tér (115-119.). Rendezték a Városház teret, s ennek szempontjából a Romkert feltárása és kialakítása, valamint a Városháza tömbjének átalakítása mondható a legjelentősebbnek. A rossz, vagy elrontott homlokzatú házakat átalakították (86, 109.), s az akkor már igen elhanyagolt állapotban lévő Ferences templomot, a püspöki székesegyházat és a Szent Anna kápolnát restaurálták (112.). 151
