Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Térkép e táj
helyek területe. Nem jelzik viszont még az 1938-as lendülettel eltervezett Vitézi Székház és a Horthy Miklós Kultúrház építkezését. Az Öreghegy és Ráchegy úthálózatának térképén már látszik a Pestis pincék mellett a Sárgaföldes gödörben kialakított lőtér, melyet 1933-ban adtak át, de már 1934-ben Hóman Bálint adományával el is határozták a kibővítését. 1936-ban modernizálták az ifjúsági lőteret. Állt már a Fiskális úti óvoda, melynek első kapavágására is Hóman Bálint kocsizott ki az Öreghegyre 1934-ben, s amelynek építési költségeit a Bory várban rendezett előadások, jótékony rendezvények bevételéből rakták össze. Az óvoda kedves alkotása volt a szőlőhegyen borházzal, nyaralóval bíró polgároknak. Bándy Jánosné elmondta, hogy nyáron a misét is itt tartották, s utána sóskiílis, sörös tízórai mellett töltötték a hangulatos délelőttöt. Az Öreghegy nagyon kedvelt nyaraló helye volt a fehérváriaknak, a Bányató pedig a gyerekek kedvence, úszóiskolája. „Ez volt a mi Balatonunk” — mondta Mihályi Gyuláné. Dr. Eisenbarth Tamás megfogalmazása szerint: „Akkor lett valaki igazi fehérvári polgár, ha városi lakása mellett volt az Öreghegyen szőlője és sírboltja a temetőben. Addig csak jött-ment embernek számított.” A Budai-, akkor Aranybulla út sarkán a mai katolikus templom helyén 1931-ben épült a Fiskális úti iskola, amely 1934-ig a Kari villában működő Máriavölgyi népiskolához tartozott, majd körzeti iskolává minősítették. Az épület 1944-ben bombatalálatot kapott. A Máriavölgyi iskolát természetesen szintén jelzi térképünk, nem messze a Bory vártól. Az új iskola átellenében állt a közismert, s közkeletűen ma is csak így emlegetett Tujner-vendéglő. A Bányató melletti vendéglő és a Defekt csárda helyén bizonyosan régebben is vendéglő állt, bár lehet, hogy nem viselt ilyen modern nevet. Térképünk jelöli dr. Csuja László gyümölcskertészetét és a városi faiskolát is a mai Alcoa-Köfém és a lakótelep helyén. Megtalálható még az 1938-as térképen a régi Szent Donát kápolna (38.), a Püspöki szőlő, az Apáca szőlő, a Szent József major, a Ciszterciták szőlője a Zentai úton, vagy ahogyan többen ismerik a régi fehérváriak közül: Námesy Medi bácsi almása és a diákok alkotásaival díszített híres ciszter pince a mai Zentai úti iskola helyén. Mellette még működött a Rácbánya és a Budai út másik oldalán a Méhész telep. Nem is térkép az, amely emlékeket nem idéz! Dr. Szombatfalvy Rudolfné természetesen szívesen emlékszik nagynénje és férje, dr. Csuja László remek barackjainak ízére: „Négy hektár törzsgyümölcsös volt, sárgabarack és őszibarack. Szaporítóanyagot is termeltek. Ezek voltak a legértékesebb aranykoronás földek. A mai magas épületek helyén volt egy föld alá mélyített, nádtetős hűtőházuk. Szőlőjük is volt a Fiskális úton, a nagynéném pedig a legrégebbi részen, a sárgabackos mellett méhészkedett. ” Dr. Kulcsár Jánosné kíváncsian hallgatta Námesy Medárd, ciszterci paptanár történeteit: „Édesapám a mi házunkat a Zentai úton gyerekkoromban vette. A szomszédunk volt tehát a ciszter szőlő, a mai autómosó helyén állt a vincellér háza. Medi bácsinak híres almafái voltak: minden végzős tanulócsoportja ültetett egy almafát, visszajáró diákjai az egész pincesípot kifestették, a kert szobrokkal volt tele. A szőlő a Rácbányáig nyúlt. A másik oldalon, a mai református templom kertje helyén volt dr. Kalte - necker Viktor kertje, amit külföldi útjairól hozott nemes fák magjaival ültetett tele. Ebből a kertből maradt még máig is egy hársfa. ” Dr. Kulcsár Jánosné Szathmáry Sándor városi kultúrmérnökre, térképeink készítőjére is jól emlékszik. 141
