150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)
A jegyzőkönyvek is megjegyzik, hogy már a királysír kibontásának és lerajzolásának napján nagy érdeklődés fogadta a leleteket. A helyszínen, majd a városházán is bemutatták a közönségnek az ékszereket, azaz a 'közönség nézetének kitették"42 azokat. A nagy érdeklődésre minden szemtanú felfigyelt. Erdy így ír: a "gyönyörű látványra zsibongó sokaság tódult a máskor csendes térre. Csoportosan ugráltak le a gödörbe s a felügyelő nem volt képes valakit visszatiltani....[a csontváz] látására reggel nyolcz órától majd délig, még lerajzolása tartott, mindig mások és mások siettenek a város minden vidékéről. Itt lehete tapasztalni, mily meleg részvéttel viseltettek a fehérváriak városuk múltja iránt, látta e tudományos kincset teljes épségében néhány ezer ember, még is ki kellet az ékszereket a városház termében közszemlére tétetnem"43 Pauer János, ekkor 35 éves, papnevelő intézeti tanár, későbbi püspök, maga is az akadémia tagja, így ír: "azoknak látására temérdek sokaság sereglett ősze44 . A másik szemtanú, a Közlönyt is tudósító Szvorényi József (nyelvész, irodalmár, ciszterci tanár) szerint "feszült vággyal függünk a homályban rejlő valóság felderítéséig"45 . A december 14-ei bejegyzés szól az újabb melléklet nélküli sírok megtalálásáról és arról, hogy a leleteket a múzeumba - ti. a Nemzeti Múzeumba - fogják vinni, és hogy az ásatás költségeit a "közállomány", azaz az állam állja46 . Ha hinni lehet a pár évvel utóbbi megjegyzésnek, Erdy munkájának igen kedvező megítélést kölcsönzött - a szerkesztő megjegyzése szerint -, hogy "Erdy úr ezen fehérvári ásatást mindöszsze 200 pforinttal eszközlé..."47 Már az Erdy Jánosék Fehérvárra érkezését jelentő elnöki tájékoztatóban elhangzott az az igény, hogy "a talált régiségekből a város számára tartassanak meg"48 . Tudjuk, hogy Erdy az Országos Honvédelmi Bizottmány azon meghagyásával érkezett, hogy a leleteket a múzeum részére foglalja le, és azokat Pestre szállítsa. Szvorényi december 12-ei tudósításában egyenesen kormánybiztosnak nevezte Erdyt49 , tegyük hozzá: ekkor minden kormány-felhatalmazással érkezőnek kijárt ez a titulus. A december 14-ei - tehát III. Béla sírjának megtalálása utáni - közgyűlésen, amikor azonban még Erdy itt dolgozott, Farkas Ferenc nagyprépost javasolta, hogy kérvényezzék a kormánynál: a leletek egy része maradjon itt "e városnak a királyok temetőjéből származott dicsősége némi jeléül". A közgyűlés fegyelmezetten leszögezte: a "kérés az országos múzeum céljával ellenkeznék", ezért nem támogatták a javaslatot, csak azt határozták, hogy "a sírok helye díszes oszloppal fog megjelöltetni, s azon a sírok feltalálási ideje a késő maradék számára is fel fog jegyeztetni"50. Ha a díszes oszlopot nem is, a késő maradéknak való feljegyzést éppen a 150. évfordulón, 1998.december 4-én az emléktábla avatásával teljesítettük. Erdy székesfehérvári tartózkodásának utolsó jegyzőkönyvbeii említése december 17-én keltezett nyugtája, amelyben elismeri a december 11-étől 16-áig tartó ásatás leleteinek átvételét "a Nemzeti Múzeum számára Pestre szállítás végett"51 . Ez a nyugta közvetlenül az indulás előtt íródhatott, hiszen már 16-án kiállították Hathalmi Pál polgármester és Orsonits Vilmos aljegyző 42 uott. 4579. 43Érdy, 1853.44. 44 Pauer, 1849.4. 45 Szvorényi, 1848. Közlöny 191., 1848. december 18. 901. 46 SzVL. Tanácsülési jkv. 1848. 4619. 47 Érdy, 1853. 48. a szerkesztő megjegyzése 48 SzVL. Tanácsülési jkv. 1848. 4579. 49 Szvorényi, 1848. Közlöny, december 18. 901. 50 SzVL. Tanácsülési jkv. 1848. 4619. 51 uott. 4664. 30
