150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

nyék a Nemzeti Múzeum Régiségtárában maradnak.) Az aktusra gróf Pálffy nem kap meghívást, amit utólag erősen nehezményez. 1862. szeptember 15. Henszimann Imre vezetésével megkezdődnek a székesfehérvári koronázó templom régészeti kutatásai. A szükséges anyagi hátteret a Tudományos Akadémia pénztelensége folytán polgári közadakozás, a székesfehérvári városi tanács és a püspök-ség támogatása biztosítja. 1896. A halotti jelvények bemutatását - igen megromlott állapotuk miatt - a Magyar Nemzeti Múzeum kénytelen mellőzni a millenniumi Ezredéves Országos Kiállításon. 1898. október 21. Ferenc József óhaja és pénzügyi támogatása nyomán a királyi pár maradványait az időközben átépített Mátyás-templom Béla-kápolnájában ünnepi szertartás keretében ismét „örök nyugalomba" helyezik. A díszes neoromán síremléket Mikula Ferenc, a felújított templom és a Halász-bástya szobrásza készíti el. A csontokat és a Nemzeti Múzeumból elhozott halotti ékszereket összevegyítve amarandfa- és üvegdobozokba rakva helyezik el a vörösréz koporsókba. 1900. Báró Forster Gyula szerkesztésében napvilágot lát a „III. Béla emlékezete" című reprezentatív gyűjteményes tanulmánykötet. 1967. január 30. A Magyar Nemzeti Múzeum szakértői csoportja engedélyt kap a halotti jelvények kiemelésére, restaurálására és állandó kiállításán való bemutatására. 1985. november 12. Antropológiai és orvos szakértői csoport vizsgálhatja újra az uralkodói pár földi maradványait. 71