150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

6. kép leszögezi, hogy 98% ezüst mellett kb. 2% rezet tartalmaz a lelet anyaga.20

"Rosszezüst" megnevezéssel azonban az 500 alatti (50% ezüsttartalom alatti) "balkáni" ezüstöt jelölik. A zárt pántkoronát 1848-ban egészben emelték ki a sírból, mint ez jól látható Varsányi mérnöknek a feltáráskor készült eredeti sírrajzán.21

Az ugyancsak Varsányi által készített, 1854-ben közzétett rajzon a keresztek eredeti helyükön vannak, de a pántot már két darabban kisebb csorbákkal látjuk.22

1864-ben már két kereszt i le van törve.

23

Klöosz György 1876-ban készült fényképén a több darabra tört pánt vasabroncsra erősítve látszik; az egyetlen eredeti állapotában és helyén megmaradt kereszten kívül kettőt foltozva, míg a negyediket másodlagosan felerősítve látjuk24

Az 1898-as újratemetés előtt készült rajzon számos apró darabra törve és feldrótozva ábrázolják a koronát.25

Ebben a vaslemezzel alábélelt állapotában került elő 1967-ben (6. kép). 20 Járó Márta: Fémvizsgálati jegyzőkönyv, MNM 1997. március 6. 21 Varsányi János mérnök eredeti sírrajza, (MNM Adattár Érdy [Luczenbacher] János hagyaték) 22 Érdy János III,Béla király és nejének Székes-fehérváron talált síremlékei; In: Kubinyi Ágoston - Vachot Imre: Magyarország és Erdély képekben II. Pest 1854. 42-48. pp. 43 lap utáni kép 23 Henszlmann Imre: A székesfehérvári ásatások eredménye, Pest, 1864. 207. p. Ugyanazt a képet közli: Illutrierter Führer in der Münz - und Alterhumsabthaeilung des Ungarischen Nantional-Museum, Budapest, 1873. 53.p. 24 Klösz György fényképei: A Nemzeti Múzeum nevezetesebb műkincsei, Pest, 1876 25 Czobor im. 208. p. 44