150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)
még az eredeti állapotukat tükrözik. Mihalik József, az Iparművészeti Múzeum őre elismervényeiből, "térítvényeiből"10 tudjuk, hogy másolás céljára mely leleteket vettek át a Nemzeti Múzeumtól. A király, a királyné koronáján, a kardon, a jogaron, a karperecen, a sarkantyúkon kívül a király mellkeresztjét, a királyné gyűrűjét és a ruhafoszlányokat is átvették. Az elkészült, ma is a nemzeti Múzeumban őrzött, még 1898-ban beleltározott másolatok fontos szerepet játszottak a leletek restaurálása során" A másolat korona mérete az egyik döntő bizonyíték a pántkorona eredeti méretének meghatározásakor, a kardmásolat keresztvasa pedig az 1967-ben rekonstruált hiányzó eredetinek a pótlásához. A másolatok 1898-ban, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumban készültek. E múzeum épületében, vele szoros kapcsolatban működött az 1888-ban alapított Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola. Mindkét intézményben működött galvanoplasztikái osztály.12 Ezüstből készült galvanomásolatokat emleget az irodalom; ezek valójában vörösréz készítmények ezüstözve. Részben öntöttek, másrészt hideg megmunkálással az eredetiekhez hasonló módon szereltek. Az eredetieken az évszázadok által okozott károsodások nyomait ezeken reszeléssel, kivágásokkal és maratással imitálták. A fémtárgyakat galván eljárással maratták és ezüstözték.13 1967-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állandó magyar történeti kiállítás megrendezésére vállalkozott. Ekkor a múzeum vezetősége megállapodott a katolikus egyházzal abban, hogy a múzeum leltárában lévő, a sírban enyészetre ítélt ékszereket kiemelheti a bemutatás céljára, s azokat restaurálja. A koporsókat 1967. január 30-31-én a MNM Restaurátor osztályán bontották fel (3. kép). A csontokat embertani vizsgálatok után a Mátyás templomban visszatemették. A tárgyak restaurálásáról február 8-án megbeszélést tartottak. Az itt készült feljegyzésből15 tudjuk, arról született döntés, hogy a király koronáját anyagával megegyező ezüst pántra kell tenni. Itt határozták el, a kardról hiányzó keresztvas rekonstrukcióját is. A kiemelés után készült fényképek (4. kép) bizonyítják, hogy a tárgyak pusztulása miatti aggodalom nem volt alaptalan, különösen a királyi korona és karperec esetében. 9 Czobor im. 207.p. 10 MNM Középkori Főosztály Irattárából: Elismervény 70/1898., Elismervény 876/1898., Térítvény 269/1898., Térítvény 358/1898., Térítvény 243/1898. 1. Függelék 6-13. " Radisics Jenő: Képes lajstroma az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum galvanoplasztikái másolatainak, Budapest, é.n. A másolatokat készítette: Herpka Károly. Az első másolat 1884-ből való. 12 MNM leltárkönyve 1898. december 3. 127. tétel. A másolatok: "A koronázási templom építési bizottságának hivatalos küldeménye." 1. függelék 14. lap. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum által forgalomba hozott galvano-másolatok képes lajstroma, szerk.: Czakó Elemér O.M.I.M. Galvanoplasztikái osztálya, vezeti Herpka Károly, Budapest 1908,/Gróth István: Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola története Budapest 1899. 1 Erdy Illés Aladár: A fémek szerepe az iparmüvészetben. In.: Az iparművészet könyve III., szerk.: Ráth György, Budapest, 1912. 28. p. 14 Jegyzőkönyv: III. Béla király és hitvese Antiochiai Anna hamvait és sírmellékleteit tartalmazó rézkoporsók felnyitásáról. Jelen voltak: a múzeum részéről Fülep Ferenc, a MNM főigazgatója, Korek József a MNM főigazgató helyettese, Dávid Katalin művészettörténész, Kovalovszky Júlia régész, Báthy Géza restaurátor (MNM Adattár XIX. 506/1968), Fülep Ferenc főigazgató sajtótájékoztatója, MNM 1967. II. 16. (MNM Adattár XIX. 506/1968.) Fülep Ferenc III. Béla és sírjának kincsei, Élet és Tudomány XXII. évf. 16. szám 1967. IV. 723-728. pp. 15 Feljegyzés III. Béla és felesége. Anna ékszereinek restaurálási megbeszélésén (MNM Adattár MT. XIX. 506/1968. . ikt.sz.: 863-17-8/67. Főig.) 40
