150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)
Érdy rétegrajza alapján úgy tűnik, mintha a sírok korábbiak lennének, mint a padló, mivel a padló átfut a sírok fölött, aljzata a királyi sírok fölött kváderkő, a sírokon túl pedig kövecs. (Ez a jelenlegi ásatás tapasztalata alapján kavicsdarabokat és kemény mészkő töredékeket jelent.) Ebből az a sorrend következtethető ki, hogy a járószint készítésekor - valószínű megemelésekor - a sírok feletti területen kváderkővel, míg egyebütt kavics- és kőtöredékekkel képezték ki az aljzatot, majd azonos terrazóval fedték a sírokat és a környező felületet is, és a sírok felett semmiféle jel nem utalt az ott nyugvókra. Kralovánszky Alán kutatásai és a jelenlegi ásatás során is a templom több pontján megtalált vörös terrazzópadló helyzete alapján a templom korai padlórétegei közé tartozott, amelyet a művészettörténeti kutatás által a XII.század első felére-közepére keltezett pillérek alapozása elvág.17 így a rajz alapján a sírokat a pillérek megépítése előtti időre kell kelteznünk, vagy Erdy megfigyelésében és rajzában kell a hibát keresnünk. Felmerül annak a lehetősége, hogy a sírok fölött egy másik, pótlásként készült terrazzóréteg húzódott, amelynek a létét Erdy nem érzékelte.18 Az utóbbi évek ásatási megfigyelései szerint -ez alatt Kralovánszky Alán ásatásait is értve - a terrazzó pótlására, javítására az épület több pontján sor került. (Ebben az esetben a sírgödrök ásásakor áttörték a terrazzót és köves aljzatát, majd a két, különböző időben történt temetés során azonos módon helyreállították a padlószintet.) Másik eshetőség, hogy Erdy a rétegsort rekontstruálta - tehát nem egy ténylegesen álló metszetfalat rajzoltatott le. A rekonstruált metszetrajz az egyes objektumok és rétegek szintviszonyait tükrözte, de a tényleges, a ráfedésekből és rétegek elvágásából adódó időrendi különbségeket nem. A vörös terrazzópadlónak a templom korai - feltehetően XI. századi, de mindanképpen a pillérek megépítését megelőző - keltezése alapján ez a megoldás látszik valószínűnek. Érdy János rajza fentebb elmondott bizonytalanságai ellenére a 150 évvel ezelőtti feltárásnak felbecsülhetetlen és a leletek fontosságának megfelelő jelentőségű dokumentációja, amelyet a prépostsági templom ásatásainak értékelésénél mindenkor figyelembe kell venni pontos és az akkor még sehol sem lévő régészeti ásatási technika és megfigyelési mód korát messze megelőző dokumentálási módja miatt. Az előadás elején elhangzott, a Magyarország és Erdély képekben Érdy cikkéhez írt szerkesztői megjegyzése ma is elmondható: "Ezer szerencse ránk nézve, hogy ezen fejedelmi emlék fölleplezése és megvizsgálása oly szakértő és lelkiismeres férfiúra bízatott mint dr. Érdy János nemzeti múzeumi őr, ..." Irodalom DERCSÉNYI Dezső 1943 A székesfehérvári királyi bazilika. Budapest, 1943. ÉRDY János 1853 III.Béla király és nejének Székes-fehérvárott talált síremlékei, in.: Kubinyi Ferenc-Vahot Imre.: Magyarország és Erdély képekben I. (1853.) 42-48. HENSZLMANN Imre 1864 A székes-fehérvári ásatások eredménye. Pesten 1864. 17 Pannónia Regia 102-103. (1-45.) Tóth S. 18 Az ásatás ismertetésében Érdy egyértelműen azt írja, hogy az öntött vörös padlat alatt részint faragott homokövekre, részint kövecsre találtak. Érdy J. 1853. 44. 23
