150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)
dő ásatása eredményeképpen Érdyvel ellentétben lehetősége nyílt a feltárt padlószintek kormeghatározására is, amelynek ismertetése és értékelése most nem feladatunk.13 Összefoglalóan megállapíthatjuk, Henszlmann kutatásai Erdy adatait és megfigyeléseit megerősítették, kis' mértékben helyesbítették és nyilvánvalóan gazdagították. Az 1936-37. évi feltárás publikációjában Dercsényi Dezső csak ritkán és csupán szűkszavú utalásokban tért ki rétegtani adatokra.14 A Kralovánszky Alán ásatásaival megkezdődött hosszú kutatási folyamat eredményeként, 1995-ben Erdy leletmentése közvetlen közelében, annak É-i oldalán sikerült egy, a romkert mai szintjétől az altalajig bolygatatlan rétegsort kapnunk (3. kép). A legfelső réteg, amely Erdy rajzához képest megmaradt, a templom legfelső padlójaként feltüntetett téglaréteg, és az alatta húzódó rétegek, Erdy szóhasználatval élve a "nyers föld" fölött húzódó égett rétegekig több-kevesebb biztonsággal azonosíthatók.15 Ezek tételesen felsorolva: Érdy с és d-rétege: sárga agyagra rakott téglapadlat, 1995-ös dokumentációnk szerint téglasor földrétegben (1); f-réteg: elomladozott falvakolat, 1995: vékony habarcssáv (3.réteg felszíne); g-réteg: homok, 1995: téglaszemcsés, sárgás, homokkal kevert földréteg, alsó fele kissé más, az előbbihez nagyon közel áll, de inkább sárgásrózsaszín, mintha agyag lenne benne és apró kavicsszemcsék(3, 3/a); faréteg: égett réteg - megfelelője nincs, helyette szürkésbarna földréteg, benne egy sárgás köporsáv, alatta vékony kőpor- vagy habarcssáv (4); i-réteg: elomladozott fal vakolat, 1995: fehér köporsáv, benne apró keménymészkő töredékek (5) és sárgás köporsáv kevés fehér mészszemcsével, fölötte egy törtkő darab és tetején 1 cm vastag faszénréteg húzódik, alatta 0,5 cm vastag, vörösesre égett réteg (6). Ha az itt észlelt égésréteg felel meg Erdy h-, égett rétegének, a mi 4-5. rétegünknek nincs megfelelője, és a 6. réteg sárgás kőporsávja azonos Erdy i-rétegével. Az azonban bizonyos, hogy hasonló jellegű feltöltési rétegekről van szó, amelyeknek nem szükséges azonos vastagságban és mindenütt jelentkezniük, így azonosításuk is nehézségekbe ütközik; k-réteg: öntött vörös padlat, 1995: laza, mészszemcsés és kőporos, homokkal kevert réteg faszén szemcsékkel és kevés vörös terrazzómaradvánnyal (7); 1-réteg: faragott homokkő a vörös padlat alatt - megfelelője nincs, ez a sírok fölé készített fedőréteg volt; m-réteg: kövecsek a vörös padlat alatt, 1995: kavicsréteg, a kavicsok között az É-i felében szürke, homokos habarcs (8); n-réteg: sárga agyag, helyette homokréteg szürke földszemcsékkel és fehér habarcsszemcsékkel (9); o-réteg: égett rétegek, 1995: feketésbarna földsáv (10); p-réteg: nyers föld. 1995-ös feltárásunkkal itt mutatkozik a legnagyobb ellentmondás: a 10. réteg alatt, ahol Érdy-nél a "nyers" föld következik, még 130 cm vastagságban a ténylegesen bolygatatlan földig különböző feltöltési rétegek húzódnak, amelyekben a kőpor és épületomladék jellegű rétegek dominálnak. Ennek az ellentmondásnak a feloldására több lehetőségünk nyílik. 1. Metszetünk egy építési törmelékkel betöltött beásást metsz el, amelyet azért nem észlelhetünk, mert déli szélét az 1936-38-ban épített támfal semmisítette meg. 2. Ezekre a rétegekre valamilyen okból -sietség, rossz időjárás - nem figyelt fel Érdy. 3. Esetleg a sírgödrök beásásában a kőbélések mellé és a mélyebben fekvő III. sír fölé visszatöltött föld semmisítette meg vagy fedte el a rétegeket a nem nagy területre terjedő ásatás elől. Tehát ténylegesen nem nyers földről -ami Érdy szóhasználatában a bolygatatlan földet jelenthette - van szó, hanem többé-kevésbé egyöntetű, visszatöltött földről. A templom területének más helyeken megismert rétegviszonyai alapján a 2. és 3. pontban feltételezett lehetőségek együttesen vezethettek Érdy ezen megállapításához. 13 Henszlmann I. 1864. 140; 156; 159. 14 Dercsényi D. 1943. 16; 24; 28-29; 50. 15 Érdy J. 1853.43-44. 20
