Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 48. (1998)

Nevető szabadságharc Kitelt már a hideg ősz Német Császár krumplicsősz, Windischgrätz a bojtárja, Jellacsics a kutyája Egykorú csúfoló A halálosan komoly események szünetében természetesen szórakozást is kerestek az emberek, a kávéházak és vendéglők nagy forgalmat bonyo­lítottak le. A fürdők is tömve voltak. A Császár­fürdőt pl. azért záratta be Buda városa, mert a kémek gyűldéjévé vált. A színházak is játszottak. Szeptember 29-én a Nemzeti Színházban Az ör­dög naplója című 3 felvonásos vaudeville-t adták. A hirtelen megsokasodott lapok karikatúrákat, vicceket is közöltek, témájuk azonban általában a harctér maradt. Megkérdeztek egy orvost - írja az Ungar, -hogy miért nem ment ő is a táborba. „Az orvos pedig feleié: - Azért, mert itthon is elég embert küldhetek a másvilágra." Mint mottónk is mutatja, a legjobban azon­ban az ellenség számlájára való nevetés esett. Az általános pesti hangulatot az Életképek így festette le: „Pesten semmi sem látszik mutatni, hogy a Damokles kardja nyakunk felett függ. Soha annyi világcsaló, állatmutogató és kutya­komédiás még egy helyen nem tanyázott, mint az elsülyedő Ninivében. Budán mutogatnak nagy deszkabódéban egy óriási hordót. Tele van üres­séggel. Persze magyar hordó. Ilyen mindene a magyarnak. Óriási, aztán semmi sincs benne. A Baloldali gúnyrajz; felirata: magyar katona német lábra. (Széchenyi Miklós litográfiá­ja, Charivari, 1848. augusz­tus 23.) 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom