Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 48. (1998)

A Pesten maradt radikálisok viszont Lamberg kinevezését a „kamarilla" ármányának tekintették. Ugyancsak 27-én Madarász László személyesen ment vonaton Kossuthért, aki toborzókörútján lelkesítette a hon védelmére az alföldieket. A Pestre érkezésük után, éjjel tartott országgyűlés Lamberg kinevezését törvénytelennek nyilvánította, és mindenkit eltiltott attól, hogy neki, mint főparancsnoknak engedelmeskedjen. A határozat már másnap falragaszokon és a lapok hasábjain megjelent, s országgyűlési küldöttek (Ludvig János és Repetzky Ferenc, akikhez később csatlakozott Bernáth József) vitték a Velencén tartózkodó Batthyánynak. A miniszterelnök éppen azért javasolta Móga János altábornagynak a 28-ai tiszti gyűlés összehívását a sukorói református templomba, hogy eldöntsék: megismertetik-e a határozatot a csapatokkal. Batthyány ellenezte, míg a küldöttek szorgalmazták a kihirdetést. A küldöttek feladata volt az is, hogy rábírják a katonákat: álljanak csatát végre Jellasiccsal. A haditanáccsá alakult tiszti gyűlés időpontjában azonban Lamberggel a pesti hajóhídon már végzett a népharag. Lamberg Ferenc gróf (1790-1848) és felesége (1811-1875) sírtáblája a móri kapucinus templomban (Lamberg Ferenc, sírfelirata szerint "császára iránti kötelességét híven teljesítve a Buda-pesti hajóhídon áldozta életét" 1848. szeptember 28-án.) 16