Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 48. (1998)
Kolosy György (1824-1850) egyetemi hallgató, részt vett Lamberg Ferenc megölésében. A szabadságharcban Bem táborában tisztként harcolt. A fegyverletétel után betyárruhában bujdosott. Lamberg gyilkosaként végezték ki. Kossuth Lajos (1802-1894) a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, kormányzóelnök. Emigrált. Kosztolányi Mór (1806-1884) a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség parancsnoka, százados, honvéd ezredes, hadosztályparancsnok. Lamberg Ferenc gr. (1790-1848) altábornagy, főrendiházi tag, politikai író. 1848. szeptember 28-án a pesti nép felkoncolta. Latour, Theodor Baillet von (1780-1848.) hadügyminiszter, Jellasics nyílt felbujtója. A Magyarország elleni haditerv kidolgozója. A bécsi forradalmárok felakasztották 1848. ok; tóber 6-án. Lázár György gróf (1807-1861) cs. kir. százados, honvéd vezérőrnagy, a feldunai hadtest tartalék hadosztályának parancsnoka. 1849 januárjában kilép. Ludvig János (1812-1870) politikus, újságíró, a 16 szepesi város képviselője, kormánybiztos. Emigrált. Luzsénszky Pál báró (1791-1869) Kassa képviselője, kormánybiztos. Mack József (1817-1868) bombászkari tizedes, tüzér hadnagy, az I. honvédüteg parancsnoka, Komárom várának tüzérparancsnoka, emigrált, majd hazatérve összeesküvést szervezett, ismét emigrált, az amerikai polgárháborúban tüzérezredes volt. Madarász László (1811-1909) az Egyenlőségi Társulat elnöke, országgyűlési képviselő, az OHB tagja, az országos rendőri és postaosztály vezetője. Emigrált. Mészáros Lázár (1796-1858) a cs. kir. 5. huszárezred ezredese, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, honvéd altábornagy, a trónfosztásig hadügyminiszter, később átmenetileg fővezér. Emigrált. Meszlényi Jenő (1814-1900) cs. kir. főhadnagy, honvéd ezredes, Komárom térparancsnoka. Kossuth sógora. Milpökh József (1798- ? ) ezredes, hadosztályparancsnok, nyugdíjaztatta magát. Móga János (1785-1861) cs. kir. altábornagy, a drávai hadtest parancsnoka. Pákozdnál győzelmet ért el, Schwechatnál vereséget szendvedett. Nyugalmaztatta magát. Odzsics, Teodor ( P-1867) a székesfehérvári szerb közösség görögkeleti plébánosa 1846-tól. 1848-ben építtette a rác temetőbeli kápolnát. 1851-től székesfehérvári székhellyel budai kerületi esperes. Pálffy János (1804-1857) a képviselőház alelnöke, az OHB tagja. Internálták. Perczel Miklós (1812-1904) képviselő, a Tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a zászlóalj parancsnoka a pákozdi csatában. 1849 májusában alezredes, majd ezredes, Pétervárad majd Arad várparancsnoka. Emigrált. Perczel Mór (1811-1899) a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, szabad csapat vezér, honvéd ezredes, tábornok, hadtestparancsnok. Emigrált. Perczel Sándor (1810-1878) nemzetőr százados, honvéd őrnagy, 1849 januárban kilépett. Petőfi Sándor (1823-1849) költő, a szabadságharcban honvéd őrnagy, Bem segédtisztje. 1849. július 31-én Segesvárnál elesett. 117
