Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)
A város és épületei
tését, azt csak katonai territorium-nak nevezhetjük. Lehetséges - de nem igazolható -, hogy egy beneficiarius consularis állomást láthatunk a körülkerített területben. Ezek az állomások a II. század közepe tájától jöttek létre fontosabb útcsomópontokon, a városok falain kívül (így Sirmiumban). A gorsiumi útcsomópont mellett számolni lehet az utak felügyeletét ellátó statio működésével. Dél-Herculia 2. temető és a LXXXIII. épület. A déli városfal és Herculiát délről lezáró házsor között eddig egy területen folyt kutatás: a délkeleti saroktoronytól délre 30 méterre. A 900 m2 nagyságú területen elszórt falmaradványok, padlótöredékek Gorsium és Herculia minden korszakát képviselik. Összefüggő falfelület csak a feltárás keleti oldalán maradt meg, ahol 25 méter hosszúságban egy n/DI. században épült ház északnyugat-délkelet irányú fala, egy négyszögletes, padlóval fedett helyisége maradt meg {LXXXIII. épület). A feltárt felület fontosságát elsősorban a korábbi periódusokat részben elpusztító temető adja, amelyben nyugat-kelet tájolású tégla- és földsírok kerültek eiő, az egymástól elkülönülő csoportokban. A helyi, római jellegű rítus és a részben barbár Ízlésű sírmellékletek (aláhajtott lábú fibulák) az V. század középső harmadának változásaira vetnek fényt. A római várost körülvevő, 380 előtt használt temetők kutatása során a katonai territorium-töl keletre húzódó dombgerinc átvágása egy további IV. századi temetőt érintett, tégla- és földsírokkal {Dél-Herculia 3. temető). A két kirabolt földsír {2-3. sír) közül a 2. a 3. fölött helyezkedett el, ami a temető többréteges jellegére enged következtetni. A kutatóárok egy kőépület (LXII. épület) részleteit is felszínre hozta, amelynek falai szűk helyiségeket zártak közre. Ezek egyikében feldúlt téglasír került elő, megmaradt leletanyagában egy vas diatretum töredékkel. A szűk kamrákra tagolt épület a temető területén temetkezőhely, sirkápolna lelehettt. A leletanyag alapján a temetőt a IV. század első felében használhatták. A LXII. épület északi helyiségei egy korábbi, vályogfalú építmény {24. ház) fölött épültek. Az utóbbi körül talált gödrök, egy dél felé vezető árok, valamint a keleti oldalon mutatkozó ovális, dongöltfalú kád inkább műhelyre, mint lakóházra engednek következtetni. Város a falakon kívül A városfallal körülvett 250 x 200 méter nagyságú terület sem a 260 előtti, sem a 290-es évektől kiépülő város kiterjedését nem határozza meg. A felszíni nyomok és a légifelvételek alapján úgy látszik, a város mindkét korszakban jelentős mértékben kiteijedt a falakon kívülre is. Akorai időben bizonyosan két különálló településsel számolhatunk: a katonai tábor helyén alapított municipium-mal és a castellum mellett kifejlődött auxiliaris vicus-szál. A marcomann háborúk után már csak egységes városról beszélhetünk. Herculia alapításától a helyzet lényegesen módosult: a városfalak mindenképpen elválasztó vonalat húztak a fallal védett és a külső negyedek közöt. Ma még nem dönthető el, a két korszak milyen mértékben fedte egymást. 72
