Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)
A város és épületei
területére esett, innen a decumanus maximus szál párhuzamosan délnyugat felé indult ki. A városfal nyugati oldalán a fal magasabban és gyengébb minőségben folytatódik, a ráépült két pillér és a hozájuk tartozó járószint IV. századiak. A korai épületre a városfaltól nyugatra a IV. században egy oszlopsor kiaalakítása során jelentősen ráfalaztak. Az LV. épületből a déli zárófalán kívül, amelyből egyelőre 15 m látható, egy nagyobb helyiséget ismerünk köves járószinttel. A korai város a városfalon kívül még sűrűn beépített volt. Az LV. épülettől keletre, tőle keskeny sikátorral elválasztva egy másik, egyszerűbb lakóház maradványai mutatkoznak (LXXVIII. épület), amelynek kő- és vályogfalai 5 m széles helyiséget fognak közre. Egy másik épület délnyugati sarka a déli kaputoronytól délre látható, az L. épülettel párhuzamosan, padlója alapján kétségtelenül a Gorsium-periódushoz tartozik (LXX1Xépület). Via Sabina Az area sacratöl széles út vezet vissza a portához. A via Sabina a középkori, Székesfehérvárt Fövennyel összekötő közvetlen út vonalát követi. Az út mellett a középkor folyamán - ezen az úton - Gorsiumból Székesfehérvárra hurcolt kőemlékek láthatók. 27. Férfi portré (másolat). A relief, amelynek töredéke maradt meg, eredetileg színezett volt. Az eredetin a kék festés nyoma ma is felismerhető. 28. Septimius Severust és fiait üdvözlő tábla. A felirat két oldalán Victoria, a győzelem istennője koszorúval, illetve pálmaággal: a keletről visszatérő császár győzelmére utal. A kereteit feliratos mező szövege: Pro salute Impp(eratorum) \ L(ucii) Sept(imii) Severi et M(arci) Aur(elii) Antonini Aug(ustorum) \ [[et P(ublii) Sept(imii) Getae Caes(aris)]]. Azaz: «L. Septimius Severus és M. Aurelius Antoninus (Caracalla) császárok és P. Septimius Geta caesar üdvére». - A feliratot 202-ben állították, amikor a császárok a második parthus háború és hosszabb keleti tartózkodás után Rómába visszatérve felkeresték Pannóniát, abban többek közt Gorsiumot. A kőemlékről tíz évvel állítása után Geta nevét kivakarták. Caracalla, alig egy évvel apjuk halála után, egy összetűzés során anyjuk karjai között leszúrta öccsét. A hatalmi versengés vesztese nemcsak életével, de becsületével is fizetett: emlékét elátkozták (damnatio memoriae), szobrait ledöntötték, nevét minden feliratról törölték. - A tábla a középkorban Székesfehérvárra került, ahol a Budai Kapu fölé helyezve, évszázadokon át köszöntötte a városba érkező királyainkat. 29. Aurelia Sabina sírköve. A nagyméretű sírkövet felül oromzat zárja le, közepén Medusa-fej, az oromzat külső oldalán egy-egy hippocampus. Az oszlopokkal lezárt képes mezőben házaspár, előttük kislányuk. A férfi rövidre nyírt hajat, szakállt visel, vállán köpeny, baljában rövid kard. A nő középen elválasztott hajjal, vállán köpennyel. A kislány kezében gránátalma. A középső mezőben két frigiai sapkás Attis között áldozati jelenet töredéke. A feliratos mezőt szőlőinda keretezi, amely a sírkő alsó részén lévő díszes kantharosból nő ki. A felirat: D(is) [M(anibus)] \ Hic iacet in tumu\lo Aur(elia) Sabina \ pientissima coniux \ annor(um) XXV. quem | lapis ist[e] tegit \ rapta [est d]e luce \ serena, q[uae] magis \ debuerat 59
