Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)

A város és épületei

ségként vethető fel, hogy a IV. századi templom ráépülhetett a IX. épület két keleti csarnokára. A nagy oszlopalapzatok a feltételezett templom homlokzatát 13 m szélességben határozzák meg. Ha a hosszoldal - a porticus szál együtt - ennek mintegy kétszerese lehetett, a templom északi zárófala valóban a csarnokok északi falával esett egybe.

Herculia alapításának éveiben, azaz a III/TV. század fordulóján, a Birodalom isteneinek kultuszát szolgáló templom/templomok építése nyilván nem hiányozhatott a városépítés terveiből. A hely kiválasztását a még álló és felhasználható falmaradványok mellett a H/m. századi Augustus-templom (LXX. épület) közelsége is indokolhatta. A IV. századi templom feltevése esetleg a IX. épület nyugati felében hiányzó épületmaradványokra is megfejtést adhat: a templom hosszú oldala kisebb térre (4. tér) nézett.

XIX. épület. A XV. és a LXXV. épületek között, az area sacra 2. terének közepén, a XVII. és XVIII. épületek helyén, illetve a IX. épület keleti oldalán a IV. században nagyobb épület állott, amelynek kiterjedését azonban csak néhány faltöredéke jelzi. A helyiségek közepes mérete alapján valószínűleg nagyobb lakóház lehetett.

XXXVIII. épület. A X. épület helyén, részben annak falait felhasználva 16,40x19 m nagyságú négyzet alakú épület jött létre, amelyhez a X. épület porticusában az új épülethez tartozó oszlopalapzatok maradtak fenn: a XXXVIII. épületet is oszlopos porticus zárta le a decumanus maximus felől. Az új épület nyugat-kelet irányban keskenyebb volt, mint elődje, amit elsősorban a közlekedés igényeinek megváltozása magyaráz. A n/III. századi area sacran belül viszonylag keskeny (3-4 méter széles) közök elegendőek voltak, az új városban ezeket utcákká szélesítették. A Templom (LXXV. épület) és a XXXVIII. épület között a sikátor 2,4 méterrel 7 m-re szélesült (cardo c), a ház keleti oldalán húzódó cardo d ugyancsak 2,40 méterrel lett szélesebb, azaz ugyancsak elérte a 7 métert. Az utcák kialakítása következtében a XXXVIII. épület nyugati és keleti oldalán új falakat kapott, de új falat húztak északi oldalán is, ahol hoszszát 2 méterrel megnövelték. Az északi két helyiség válaszfala is nyugatabbra került és új fiitőcsatoma vágta át középen az északkeleti helyiséget. A többi fal változatlanul használatban maradt. A déli oldal korábbi bejáratát befalazták, új küszöb helye azonban nem volt megállapítható. A hat fűtött helyiséggel bíró épület rendeltetését nem ismerjük.

Közfürdő (XXXI. épület.) A cardo d keleti oldalát - ha az előtte lévő oszlopsort a hozzátartozó porticusnak tekintjük -, egy 40 m hosszú épület foglalta el. Az épület nyugati és keleti hosszú fala a közepén kissé megtört: a ház északi fele kissé északkelet felé fordult el. Az épület szélessége 12,80 m volt, amelyhez az északkeleti sarkon egy kiugró helyiség csatlakozott: az északi zárófal ezzel 17,40 m-re bővült. Az említett törésvonal az épület belső osztását is két eltérő részre osztotta. A XL. épület feltárása érdekében elbontott déli rész egy L alakú folyosóból és a folyosó által közrefogott három helyiségből állott. A különböző méretű három helyiség közül a középsőt és az északit a helyiséget középen és a folyosófelőli oldalon futőcsatomák hálózták be.

53