Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)

A város és épületei

között mért 20 cm egy lépcső-magasságnak felel meg. Az épületen belül egyetlen osztás történt: a belső tér nyugati negyedét egy vékony támfallal megemelték, és annak közepére egy erős bázist építettek, feltehetően nagyobb szobor számára. Az épület rendeltetését meghatározó leletanyag nem került elő. Az egyetlen nagy belső tér, a széles bejárat, a pódium és a szobortalapzat, a nyugati zárófalban két nagy oszlop helye egyaránt az épület kultikus jellege mellett szól.

X. épület. A 2. (keleti) nympheum mellett vezetett fel az area sacra dombjára a harmadik, ívesen kiképzett lépcső, amelyet az északi oldalon támfal zárt le és ennek közepét bejárat törte át a X. épület felé. A szabálytalan négyszög alakú épületet (északi és nyugati hosszabb falai 22-22 m, nyugati és déli falai 20,30-20,30 m hosszúak voltak) a IX. épülettől keskeny köz választotta el; ennek járószintje alatt téglákból épült vízvezeték vitte a vizet a 2. nympheum irányába. Az épület déli frontját porticus zárta le, két sarkán L alakú pillérrel. Maga az épület hat egyenlőtlen téglalap alakú helyiségre oszlott (8-11x4-6 m terjedelemben). Észak-dél irányban a két helyiség között nyugat-kelet irányban az északi és a középső két helyiség között fütőcsatoma futott. A télen is használható helyiségeket gazdag, pompeji vörös és erdőrészletet utánzó falfestmények, díszes stukkópárkányok ékesítették, de színes stukkók - sas, szőlőfürtök, girlandok - fedték a mennyezetet is. Az északnyugati helyiség áttört padlója alatt került elő egy nagy éremlelet - 3134 antoninianus (dupla dénár), 25 000 sestercius értékben -, amelyben esetleg a tartománygyűlés biztonságba helyezett pénztárát láthatjuk. A kincset a legkésőbbi érmek alapján 258 nyarán rejthették el, azokban a hetekben, amikor az elégedetlen Duna-vidéki hadsereg fellázadt Gallienus császár ellen és parancsnokukat, Ingenuust kiáltották ki császárrá. A felkelés nem volt hosszú életű, Gallienus lovashedserege Mursánál (Eszék) szétverte Ingenuus légióit. A pénztárat a háborús események után nem találták meg: elrejtői valószínűleg áldozatul estek a győztesek fosztogatásainak. Lehet, hogy a ház már ekkor leégett - de a 260. évi nagy szarmata támadás után bizonyosan csak összedőlt romok maradtak a helyén. Az éremlelet és a helyiségek finom dekorációja alapján feltételezhető, hogy az épületben százötven éven át a császárkultusz, illetve a tartománygyűlés hivatalos helyiségei lehettek.

XL. épület. A X. épületet 4,5 m széles utca (cardo 2) választotta el a következő épülettől, amelynek feltárása még nem fejeződött be. Egyelőre az épület délnyugati sarkának ásatása történt meg. Itt egy 18,5x10,2 méter nagyságú pince került elő a beomlott földszinti járószint, illetve a marcomann háborúk után a romok fölött kialakított III. századi, majd a IV. századi házmaradványok alatt. Az épülethez néhány kiágazó korai falmaradvány alapján észak és kelet felé további helyiségek tartoztak, kelet felé a megmaradt földszinti rész alatt további pincehelyiségre is számítani lehet. A feltárt pince falai a keleti oldal egy részét kivéve 1,5-2 m magasságban megmaradtak, részben vörösre átégett állapotban. A helyiség középvonalában négy nagy kőpillér került elő, amelyek a mennyezet középső tartógerendáját alátámasztó faoszlopok alapjai voltak. A pince területét 1-1,5 m vastag törmelékréteg borította, nagy tömegű átégett fagerendák, a pince mennyezetének, faoszlopainak maradványai, átégett vályogtéglák, falmaradványok és nagy felületekben leomlott freskómaradványok, továbbá bronz- és vaseszközök, jó minőségű

50