Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)
A város és épületei
Az LVI. épület mellett, attól 1,8 m távolságra egy másik, hasonló korú lakóház (LVII. épület) három falcsonkja maradt meg, amelyek 7,8 m nagyságú teret zártak közre. Ezt ismét 1,8 m (azaz kb. 6 láb) széles köz választotta el a 8,4 m széles LVIII. épület-tői. A három lakóház közel azonos mérete, az elválasztó közök szélessége arra mutat, hogy 378 után a telkek kimérése még meghatározott szabályok szerint történt. A 2. nyugati torony és a nyugati városkapu között a fal belső oldalán nem került elő több késői lakóház, viszont egy korábbi, 260-ban elpusztult ház (LXVIII. épület) maradványai keresztezik a városfalat. Az épület kiterjedése és rendeltetése nem határozható meg, a rétegtani viszonyok azonban itt is, mint a korábbi falakra ráépült városfalak esetében a város más területén is, egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a LXVIII. épület pusztulása és a városfal építése között átmeneti periódussal nem lehet számolni: a városfalak Herculia építésének korai, a III. század végére keltezhető korszakához tartoznak. Decumanus maximus Nyugati városkapu. A Via Amasia a városközponthoz vezet, amelyet nyugat-kelet irányban az ókori város főutcája a decumanus maximus oszt két részre. Az utca a nyugati városkapunál kezdődik. (Ugyanide jutunk, ha a nyugati városfalat követjük.) A kapu előterében valószínűleg híd ívelt át a Sárvizén (felkutatására eddig még nem került sor), - a rajta áthaladó főútvonal Poetovio (Ptuj) felé vezetett. Az út a Balaton déli oldalán haladt, Poetovionál érte el a Borostyán-utat, amelyen át az utazó Aquileiába, Itáliába jutott el. Híd túloldalán egy másik út észak felé ágazott el: ezen az utazó Sárkeszi érintésével (a környék legjelentősebb Mithrastemploma állt itt) a Savaria-ból Aquincumba vivő főútvonalat érhette el. A városkapu a nyugati városfalat szakítja meg, két hatalmas kiugró torony között helyezkedett el. A kapu tornyaival 23 méter hosszú volt, a falak vastagsága 2,7 m. Maga, a városfal síkjából visszaugratott kapu 8,2x7,2 méter nagyságú építmény, amelyet külső oldalán és a város felé egy-egy 3,1 m széles kapu zárt le. Az áttekintést a 260 előtti korszak falmaradványai teszik bonyolulttá. A korábbi város (Gorsium) ezen a területen a folyóig ért. A városfal és a déli torony helyét részben korábbi épület (LXVIII. épület) romjai fölött jelölték ki. A ház feltehetően a marcomann háborúk előtti korszakban épült, kis kövekből készült alapfalain a felmenő falak vályogtéglából készültek. Nagyobb, gondosan épített kőépület mutatkozik a fal előtt, részben a kapu előterében (LXIX. épület). Az északi kaputorony előtt kövezet látható: ez volt a városon átvezető út eredeti nyomvonala. A korai útig érő épületmaradványok a feltárás befejezéséig nem adnak útbaigazítást rendeltetésük felől, inkább középület, üzletház, esetleg vendégfogadó, raktár, vagy vámépület lehetett, mint lakóépület. Decumanus maximus. A nyugat-kelet irányú főutca középen, ahol dél irányban a cardo maximus indul ki belőle, kissé délkelet felé elhajlik. Valószínű, hogy a IV. században újra kijelölt 29
