Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)

A város és épületei

Respectus, városi tanácstag a sírkövet életében állította magának és Ulpia Amasiának, feleségének. Aelia Materio, leányuk, aki tíz évet élt, nyugszik itt. Szülei állították ezt az emlékkövet.» A H. század húszas-harmincas éveiből származó sírkövet a palatium (I. épület) fürdőjében találták meg, ahová a IV. században padlóként építették be.

10. Házaspár sírköve. Az oromzattal díszített síremlék képes mezőjében bennszülött viseletű nő, turbánszerü fejkendővel, vállain fibulákkal, mellette római módra öltözött férfi, a Traianus-korra jellemző hajviselettel. Kezében irattekercset tart, talán a katonai szolgálattal elnyert római polgárjog okmányát.

11. Sírkő ülő nő alakjával. Tömör karosszékben, jobb felé tekintve ül a halott. Előtte szolgálója, kezében ékszeres ládikával. A görög mintaképekre (Hegeso síremléke) visszamenő faragvány a palatium (I. épület) porticusának egyik oszlopalapzataként került elő.

12. Lovaskatona sírköve. A töredéken lovát kötőféken tartó katonát látunk, vérttel, karddal. A szépen faragott kis lovon nyeregként használt pokróc. Az I. századból származó kő - a katona Gorsium helyőrségéhez tartozott - a palota (I. épület) fürdőjéből való, ahol küszöbnek használták.

13. Orpheus az állatok között. A görög mondavilág jeles zenészét ábrázolja a kis töredék, amint Apollontól kapott lantjával elbűvölte az embereket, az egész természetet. Vadállatok, fák, sziklák hallgatták elnémultan játékát.

14. Achilleus Skyros szigetén (eredetije a Lapidariumban). A relieftöredék a trójai mondák egyikét eleveníti meg. Thétis istennő, aki ismerte fiára, Achilleusra váró sorsot - meghal, ha részt vesz a Trója elleni háborúban -, az ifjút leányruhába öltöztetve Lykomédés király leányai közé rejtette. A görögök azonban, jóslat szerint, Achilleus nélkül nem vehették be Tróját, Odysseust küldték felkutatására. Ez kereskedőnek öltözve tért be Lykomédés palotájába. Női holmik, ékszerek mellett fegyvereket, pajzsot, lándzsát, sisakot rakott ki a leányok előtt. Achilleus elárulta magát: nem a szövetek, a csecsebecsék, hanem a fegyverek után kapott, és amikor valahol trombita harsant, harci lázban rohant elő. A dombormű azt a pillanatot örökíti meg, amikor Odysseus karjánál megragadja a magáról megfeledkezett női ruhás, sisakoslándzsás ifjút. A relief a múzeum régi gyűjteményéből való.

15. Aurelia Sura sírköve baloldalt, híjáktól körülvéve áll. A háromalakos síremlék felirata: D(is) M(anibus) \ Aurelia(e) Sura(e) qu(a)e | vix(it) an(nos) XXXV me(nses) X | Aur(elio) Fortunio qui | vix(it) an(nos) XIIII me(nses) XI | Aureliae Candid(á)e vivae \ Aurelia Lucilla libertis \ carissimis M(arcus) Aur(elius) \ Maximianus nutri\ci pientissim(a)e | f(aciendum) c(uraverunt). Azaz: «Az Alvilág Isteneinek. Aurelia Surának, aki 35 évet és 10 hónapot, Aurelius Fortuniusnak, aki 14 évet és 11 hónapot élt. Aurelia Candidanak életében emelte ezt a síremléket Aurelia Lucilla, legkedvesebb felszabadított rabszolgáinak, Aurelius Maximianus leggyöngédebb dajkájának.» A sírkövet két részre vágva találta az ásatás az üzletsor (tabernae,

IV. épület) oszlopsorának egyik lábazatában.

25