Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
Az ország töröklakta helyein nagy számban előkerült talpas agyagtálak általában egyszínmázasak. A díszítést bekarcolással, a máz folyatásával vagy csurgatásával, illetve festéssel képezték. Válón az ásatásból származó kerámiatöredékek között sgraffito díszes nem volt. Érdekes módon, a leletegyüttesben folyatott vagy csurgatott mázas, s karcolt díszítésű darabok sem fordulnak elő, annak ellenére, hogy az ilyen tálak szerte az országban, a hódoltság teljes ideje alatt megtalálhatók.285 A váli töredékeket mind egyszínű máz fedi, ennek színe zöld vagy barna, illetve sárga és azok árnyalatai. Az 1986. évi ásatás leletei között van egy festett töredék, mely színhatásában (sárgásfehér alapon zöld és sárga foltokkal) nagyon hasonlít a sgraffito díszes kerámiákhoz (35. kép 9). A töredék talán az ún. álsgraffito díszes tálak közé tartozik, melyeket a kutatás a balkáni tálak helyi utánzatainak tart és a valódi sgraffito díszes tálaknál későbbre datál.286 Amint arról szó volt, az ásatások során sgraffito díszes kerámia nem került elő, a plébánia helytörténeti gyűjteménye azonban őríz egy kis szórvány táltöredéket a vár egykori területéről (37. kép 7). A tál (talp) öblét központi körhöz csatlakozó négy palmetta levél díszíti, a levelek erezetét párhuzamos vonalak ábrázolják, melyeket zöld és barna festéssel hangsúlyoztak.287 Ezt a darabot kronológiailag nem értékelhetjük, viszont egy újabb adatot jelent a sgraffito kerámia magyarországi elterjedéséhez.288 A különféle, ólommázas tálak, tányéroka 16., de különösen a 17. századtól lesznek a helyi magyar fazekasság állandó és jellemző termékei, ezek a 17. századtól részben függesztőfiilesek.289 A tálak, tányérok egy részét írókázott figurális és virágos ornamentika díszíti, melynek kialakulásában a kutatók szerint török, balkáni, itáliai (reneszánsz) és habán hatások játszottak szerepet.290 Az e csoportba tartozó hódoltság kori tálakon jellegzetes madár- illetve stilizált növényi, virágminta látható, mely színtelen máz alatt világos, sárgásfehér alapon vörös, zöld színekkel és sötétbarna, fekete kontúrozással jelenik meg.291 E típusból Válón csupán néhány töredék került elő (pl. 28. kép 5). A hódoltság kor utáni, 17. század végi, 18. századi írókás tálak292 részben formájukban is, de főként színeikben, díszítő motívumaikban ezektől eltérőek. A 17. század végi, 18. századi "török" (balkáni), illetve török hatást mutató tálak, formai és díszítésbeli eltéréseik alapján, de etnikai hátterük miatt is, külön csoportot alkotnak.297 Az 1986/ni. szelvény pusztulási rétegéből és több töredékében a 4. gödörből előkerült, kiegészített, írókás, fuggesztőíules tál (25. kép 2) magyar fazekastermék, a késői tálak egyik képviselője. A perem girland-szerű, indás ornamentikáját tekintve hasonló tálat ismertetnek az ugodi vár kapubejáratának aknájából, melyet a közlő a 17. század végére, 18. század elejére datál.294 A 17. századi, 18. század eleji leletanyagban a legegyszerűbbek, s talán legelterjedtebbek a különböző egyszínmázas tálak, tányérok. A váli 1986/TV. szelvényben talált kiegészíthető töredék (33. kép 10) egy 285 GERELYES 1991.45. 286 GERŐ 1978. 351; GEREL YES 1991. 25-27, 37, 45. Gerelyes I. az általa feldolgozott anyag alapján ezek készítési és használati idejét a 16. század végére, a 17. század elejére, első felére teszi. A vált darab ennél későbbi lehet.987 A váli töredék - kiterjedt közelebbi-távolabbi párhuzamai révén - illeszkedik a bizánci stílusú 12-17. századi DK-európai sgraffíto-körbe, ahol a palmetta díszítés különböző változatokban, de alapvetően azonos jelleggel jelenik meg térben és időben egymástól távoleső tálakon. A válihoz hasonlóan vonalasán (részben hullámvonallal) erezett négyes palmettával díszített tálakat, töredékeket ismerünk a budai ásatásokból (GARÁDY 1944. 386, CXXXrV.t. 1; GERŐ 1978 Abb. 9; GERELYES 1986. 79, 9. kép = 1991. 42, 2 kép 2. 17 század második feléből származó leletanyaggal együtt!), továbbá Szolnokról (KOVÁCS 1984b. l.t.l. = 9.t.2, 4.t.4. = 8.t.l, 9.t.3), Visegrádról (GERELYES 1986. 79, 12. kép), balkáni területről pedig például Curtea de Argeçbôl (NICOLESCU 1960. T.IV. fig. 11. felső sor: 14-15. század), és Belgrádból (Beograd) (BIRTASEVIÓ 1970. 76, S1.63: 16. század), 288 Magyarországon a sgraffito kerámia használatának és elterjedésének idejét az eddigi, de különösen az újabb budai és ozorai kutatások eredményei alapján, a 16. század második felére - 17. század elejére/első felére teszik (GERŐ 1978. 350; GERELYES 1986. 81-82; 1987b. 258; 1991 45), így a váli darab is feltehetően erre az időre datálható. A kerámia hazai elterjedésében - miután minden bizonnyal balkáni áruról van szó - a kereskedelmi kapcsolatok játszottak szerepet, így elsősorban a vizi utak mentén, a forgalmas közlekedési, kereskedelmi csomópontokban fekvő helyeken tűnnek fel kisebb-nagyobb mennyiségben.900 HOLL 1963a. 76-77; GERELYES 1991. 31, 46. 290 KRESZ 1977. 362-364; SOPRONI é.n. 193; BALASSA-ORTUTAY 1979. 351-352; DOMANOVSZKY 1981.1, 73-75. 291 .. LUKO 1939-40. 161-162, 2. kép; SOPRONI 1961. 29-30, TavXHI. b; FODOR-KOZÁK 1970-71. 148, 153, 8. és 33. képek; BAJALOVICHADÉI-PEálC 1981 130, SÍ. 160; KOVÁCS 1990-91.170.P1.I. 10, PÚD. 7,9-10. 797 GÁL 1985. 89, Xil-XIRt.; LAZAR 1986 45, 13. kép 3; MITHAY 1988. 75-76, 22. ábra 1-2, 24. ábra, GERELYES 1991. 46, 15. kép 1, 3, 16. kép 3, 17. kép 1,3. 293 SOPRONI 1960; GERELYES 1985b; MÉSZÁROS 1968. 294 MITHAY 1988. 75, 22. ábra 2. 44
