Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
Különféle kisebb vas tárgyak Az ásatások a török réz edényekhez és a kerámiához képest szegényes vas leletanyagot eredményeztek. A 4. gödörben találták töredékesen az ún. bross típusú, csúsztató kulcsos lakatot (30. kép 4). Ez a lakatváltozat a 15. század második felében tűnik fel Magyarországon.243 A későbbiek folyamán is használatban van, de idővel elterjedtebbek lesznek a hossznégyszög vagy háromszög alakú típusok.244 * A 16-17. századból Segesdről és Barcsról említhetünk a válihoz hasonló lakatokat.242 A 15-17/18. századi leletegyütesekben igen gyakoriak a patkók és a lábbeli sarokvasak, Válón sem hiányoznak. A patkók Magyarországon különösen a késő középkortól váltak általánossá,246 a különböző darabok közötti eltérések nem is annyira kronológiai, mint inkább funkcióbeli különbségekre utalnak. A váli patkó (30. kép 5) erősen korrodálódott, kopott és töredékes, de egyértelműen a 15-17. században széles körben elterjedt, 6-8 szegeccsel felerősített, többnyire szegárkos típushoz tartozik.247 A válival (30. kép 3) egyező ovális alakú sarokvasakat248 a kutatás a tárgytípuson belül kései változatként határozta meg, s egy, a 16. századtól elterjedő lábbeli tartozékának tekinti.249 A korabeli emlékanyagban ismert lelettípus a kapa is.250 A szőlőművelés és kertgazdálkodás ezen eszközei többnyire ormósak, pengéjük formája és a köpü kialakítása változatos. A váli kapa (30. kép 1) feltehetően török kori, s így az a késő hódoltság kori példányok számát gyarapítja. A különféle vaskések ugyancsak jellegzetes darabjai a késő középkor-kora újkor eszközkészletének. Az átnézett számtalan késlelet között a váli szarvasagancs nyelű, réz pántos késnek (30. kép 2) nem találtuk párhuzamát, annak készülési idejét a századforduló tájára valószínűsítjük. Fegyverek Az ásatások során fegyver nem került elő, viszont a katolikus plébánia helytörténeti gyűjteménye egy-két olyan fegyvert őríz, melyek a vár egykori területéről származnak, s talán a török erődítmény életéhez kapcsolódnak.251 Az egyik egy köpűs vas lándzsacsúcs (37. kép 4), mely a 16-17. századra jellemző típus,252 60 cm körüli hosszával eléggé nagynak számít.'53 A másik fegyver egy szablya (37. kép 5), mely csak feltételesen köthető Vál késői török korához, párhuzamai alapján ugyanis a 17-18. századra keltezhető.254 * Pénz Az ezüst török akcse (34. kép 5) kibocsájtási éve 1049 (1640), I. Ibrahim szultán idején verték Konstantinápolyban.' A pénz az újkori záróréteg alatti kevert, törmelékes réteg keltezéséhez nyújt támpontot. 243 TEMESVÁRY 1961. 164, 52. ábra 1, 4, 6-11, 15. 244 TEMESVÁRY 1961. 165; 1963. 126-127. ?45 Segesdről középkorra datálva: MAGYAR 1988. 20. kép 4; A barcsi Vukovári mezőről (Rózsás Márton gyűjtése, Dráva Múzeum, Barcs - késő középkor?, hódoltság kora), valamint az egykori barcsi török vár 1989. évi ásatási anyagából, 17. század (KOVÁCS-RÓZSÁS 1996, 16. kép 7). 946 KALMÁR 1971. 368-369; nagyobb összefoglalás, anyaggyűjtéssel és -közléssel, valamint a korábbi irodalommal: MÜLLER 1982. U, 534-541, és 785. katalógusjegyzék vonatkozó tételei. 247 SZABÓ 1938 118, 558-559. képek; MÉRI 1954. 147, XXIX.t. 9-10; NADJ 1961. 96, Tab.VII 2-5; KOVALOVSZKI 1969. 247, 38 kép; MÜLLER 1974. 71, Ét. 2-3; ENDRÖDI-FELD 1980. 277-278, 5.t. 3, 6.t. 1; BENKŐ 1980. 50.t. 10; HOLL-PARÁDI 1982. passim; TEMESVÁRY 1984. pl. 185-186, R.53.58.11.1, R 78 83.3. 248 PARÁD1 1958a. 132, LXII.t. 11; KALMÁR 1959. 13, XDí.t; MELIS 1974. 278, 10. kép 2, 11. kép. 3-4; FELD-JAKUS-LÁSZLÓ 1979. 41, 37. kép 1-2; GAÁL 1979-80. 174, D(.t; BENKŐ 1980. 57.t. 6-7; TEMESVÁRY 1984. 153, R.53.58.6.41-42. 249 KALMÁR 1959. 13; MEL1S 1974. 275, 278 250 Összefoglalás és korábbi irodalom a témához: MÜLLER 1982. II, 451-468, és 782-783. katalógusjegyzék vonatkozó tételei. Néhány további darab: ENDRŐDI-FELD 1980. 278, 8.t; HOLL-PARÁDI 1982 57, Abb. 122, 1; MAGYAR 1988 149, 22. kép 6: ezek középkoriak ill. 15-16. századiak. Hódoltság kori környezetből: NADJ 1961. 96, Tab.Vili. 7; GERELYES-FELD 1986. 169, 9. kép 5-6; és egy barcsi példány (Dráva Múzem, ltsz. 95.4.49), mely a török vár területén került elő szórványként 1991-ben. •551 A fegyverek leírását, meghatározását Zamóczky Attila (Hadtörténeti Múzeum, Budapest) végezte, közreműködését ez úton is köszönjük. 252 A lándzsa itt minden bizonnyal elsősorban harci fegyver volt, bár az az adott korban nemcsak fegyverként volt használatos (1KVAI 1972. 160; MÜLLER 1974. 72). 253 MAROSI-NAGY 1985. több képe; TEMESVÁRY 1984 84, R.53.52.13. 254 LUGOSI-TEMES V ÁR Y 1988. 234,118-120. képek. 955 ARTUK 1974,1696. sz. Az ásatás során előkerült két érem meghatározását V. Székely Györgynek (Katona József Múzeum, Kecskemét) köszönjük. 40
