Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
Az írott források
helységünknek anno 1693., megszállással kezdődött exercitiuma Religionknak. Ugyanazon esztendőben építettük Templomunkat, Paróchiánkat." S ugyanez derül ki a váli reformátusok 1714-ben kelt, jelenleg a Ráday Levéltárban őrzött panaszos leveléből is.101 Ezen forrásadatok nyomán bizonyossá vált számunkra az István tér 4. sz. telken álló gótikus torony (pontosabban középkori eredetű, az 1820-as évekig álló római kát. templom), a török palánk és az első váli ref. imaház (1693-1714) földrajzi azonosságának ténye, melyet a régészeti kutatások további információkkal gazdagítottak. A TEMPLOM ÉPITÉSTÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSADATOK A már eddig is oly sokszor idézett plébánia iratanyag néhány megjegyzése nagy segítséget jelentett több műemléki és régészeti kérdés helyes értelmezésénél, így talán nem érdektelen, ha néhány részadatot ismertetünk: "Nem tudni, hogy eredetileg kinek a tiszteletére volt szentelve a templom. Amikor a török idők után rendbehozták, a Mennybe Felvitt Szűz Mária tiszteletére szentelték".'02 A torony "erős falú, de nedves, ősrégi épület. A templom nyugati részével függ össze".103 "A torony a templom homlokzata felől áll, széles és magas. Mind a négy égtáj felé faragott kőből építették ...a törökök ... lőporral töltötték meg ...felgyújtották ... két oldalán a közepétől egészen a tetejéig megrepedt, a tűz több helyen is kárt tett benne".104 "...a műértők szerint Szent István korában épültnek tar tátik".105 "Hogy a templom mikor épült, ki tudja? Századokkal ezelőtt. Túlnyomó részben a gótika nyomát mutató tornya azonban arról tanúskodik, hogy a két épületrész különböző időkből származik".106 A toronyhoz csatlakozó templom újkori újjáépítésére és magára a tornyon végzett felújítási munkálatokra. vonatkozóan is bőséges forrásadat áll rendelkezésre: "Ezen a helyen valamikor nagyszerű templom volt. Jobb oldalán kápolna állott. ,..".107 "Magát a templomot Pikuli jezsuita atya áldotta meg 1714-ben, amikor a reformátusoktól visszavették".108 "1721. évben Pöstyéni Mihály veszprémi kanonok és váli plébános, valamint a váli hívek közreműködésével restaurálták. 1722-ben pedig az épületet rendbehozták úgy, ahogyan az ma is látható. Az oldalkápolnának a külső falát egészen az alapokig lebontották. Köveiből a belső falát építették meg egészen addig, ahol azelőtt az oszlopok álltak. A templomnak az alapját azonban meghagyták, hogy ha a hívek számának gyarapodása miatt szükség lesz rá, újra fel lehessen építeni”.109 Erről az épületről említik 1733-ban, hogy jó állapotú, ellentétben a toronnyal, amely javításra szorul.110 101 Budapest-Ráday Lt. Egyházi és iskolai iratok 74-77. sz. Az eseményeket Balázs László foglalta össze tanulmányában: "1714. szeptember 25-én a komáromi jezsuita rendház főnöke, Piculi parancsára a tiszttartó, a Fehérvárcsurgón állomásozó ifj. Heister ezredéből 30 katonát kért egy strázsamesterrel, s ezek segítségével a váli templomot elfoglalták, s a paróchiáról Diószegi Mihály prédikátort kiűzték. Pedig 1693-ban - írják a váliak Kenessey István országgyűlési követnek, a dunántúli reformátusok patrónusának - amikor az akkori reformátusok Vált megszállták, a komáromi rendház főnöke, Seherhall Maximianus, mint fóldesúr, maga parancsolta meg, hogy templomukat a régi helyre építsék és ezt a maguk erejéből tették meg. S miután 21 évig békével bírták, egyszerre megfosztanak tőle. A katonai végrehajtás költségeit is a lakosoknak kellett megfizetni: 21 forintot és 40 pénzt. S emellett egyéb discretiókat (természetbeni adományokat) is kellett adniok. Válón ekkor 6 katolikus és 50 református gazda volt. S amikor a váliak panaszukat Kenesseynek megírták, a földesúr újból német katonákat küldött rájuk, akik 100 ft és 3 arany büntetést hajtottak be tőlük, és még külön 30 ft végrehajtási költséget is beszedtek rajtuk" (BALÁZS 1971. 144). 1746-47. évi Canonica Visitatio Ugyanezt állapítja meg az 1732-33. évi I-n. összeírás is. 103 1818. évi Canonica Visitatio. 104 1746-47. évi Canonica Visitatio. 105 1 845. évi Canonica Visitatio, hasonló megállapítás az 1829. évi Canonica Visitatioban: "Turrim a corpore templi separatum, qua Slephaneam videtur espirare antiquitatem". 1818. évi Canonica Visitatio. 107 1746-47. évi Canonica Visitatio egyéb részletei korábban már idézve, hivatkozik rá Csukás Gy.: ALBA REGIA 14 (1975) 369. 108 1765. évi Canonica Visitatio. 109 1746-47. évi Canonica Visitatio, ALBA REGIA 14 (1975) 369. 110 1732-33. évi I-II. összeírás. 17
