Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

86 asszonyi dologtiltó, s mint a hajdani téli napforduló leghosszabb éjszakája, nevezetes gonoszjáró nap is volt. Az ekkor készített hagymakalendáriummal pedig az elkövetkezendő esztendő időjárására jósoltak. Az adventi időszak várakozással teli készülődéséhez tartoztak katolikus falvakban a hajnali ájtatosságok, a roraték, az angyali vagy aranyos misék. A család tagjai és a szomszédok ilyenkor egymást ébresztgették. Ez az időszak volt a Szent Család szálláskeresésének ideje is, amikor a Szent Család képét naponta más-más háznál helyezték el, közösen imádkozva, énekelve előtte. A Szent György-hegy tövében meghúzódó Raposkán ma is gyakorolják a szokást. December 24-e karácsony vigíliája, a Káli-medence falvaiban karácsony „szenvedélye", az Ige megtestesülésének napja. Református faivakban 6-12 éves gyermek- és fiatal legénycsoportok járták végig a házakat kántálva, elárasztva jó és boldog ünnepi kívánságaikkal a háziakat, miközben Krisztus születéséről énekeltek. Katolikus falvakban hasonló céllal indultak útnak a betlehemesek. Az egyszerűbb változatban a betlehemet vivő gyermekek karácsonyi énekeket énekelve, köszöntőket mondva tértek be a házakhoz. Például egy ugodi köszöntő részletében a következőket: ...„Jézus Krisztus született Szent Lélekkel fogadott Esztergálos járó királ Áldottnak mondjátok. Futok, megyek Dunának, Fogok fényes halacskát Teszem tányéromba Viszem jól az Istenkémnek Tartson minket békességben Minket igazán." Több szereplős változata volt a betlehemesnek a pásztorjáték A pásztorok bekecsben, kucsmában, Mária és az angyalok fehér lepedőben, Szent Józseffel énekeltek, előadták a betlehemi történetet, majd jókívánságokkal távoztak. Ennek a játéknak a németeknél élő változata a leánybetlehemes\ a Kristkindlspiel. Egyes magyar falvakban, így a Balaton melletti Felsőörsön, is élő szokás Bölcsőcske néven. Mária, József, angyalok és pásztorok viszik a bölcsőben fekvő kisdedet és az örök életet, termékenységet jelképező rozmaringos almát, amelyet az éjféli misén az oltárra helyeznek. Valamennyi köszöntésért a gyermekek kalácsot, almát, diót, cukrot kaptak, újabban pedig pénzt. Karácsony szent estéjén különféle adományokért a pásztorok is köszöntöttek. Általános volt a kolompokkal, ostorpattogtatással való zaj keltés, amely a gonosz hatalmak elűzését szolgálta. Vidékünkön is, a magyar nyelvterület egészéhez hasonlóan, a karácsonyi abrosznak védőerőt, a karácsonyi morzsának mágikus funkciót tulajdonítottak. Karácsony első napján az Istvánokat és Jánosokat köszöntik. A szép, verses, énekes köszöntőknek gazdag változatai élnek Szentgálon. Karácsony másodnapja a regösöké. Az álarcot, kifordított bundát viselő, kezükben láncos, csörgős botot és köcsögdudát vivő regösök bőség- és termékenység-