Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

147 Gőg, meg ne vesd hasznos munkájukat, otthonukat és sorsuknak homályát. Pompa, gúnyos mosoly nélkül fogadd a szegények egyszerű krónikáját. LUKÁCS LÁSZLÓ A BALATON NÉPRAJZI FELFEDEZÉSE - KIÁLLÍTÁS TIHANYBAN A nyári időszak egyik új kiállítása Tihanyban a „Balaton felfedezése" címet viseli. A kiállítás helye a Balatoni Intéző Bizottság által 1936-ban építtetett kőház, amely a tihanyi hagyományos kőépítkezésen alapuló rekonstrukció - mára belsőleg átalakítva -, építésének idején „A Balatonkörnyék népművészetének háza" nevet viselte. Az elmúlt esztendő végéig Barth-ház néven volt közismert (Barth Lídiáról), ma pedig Balatoni-ház. Az épület alsó szintjén az Eötvös Loránd emlékkiállítás, a felső szinten pedig „A balatoni fürdőkultúra kezdetei" és „A Balaton néprajzi felfedezése" című kamarakiállítások láthatók. Az utóbbiban bemutatott anyag két részből áll: tárgyegyüttesekből és korabeli fényképfelvételek másolataiból. A múlt századvég és a századforduló hangulatát felirati tablókon elhelyezett korabeli idézetek elevenítik fel. A bemutatott tárgycsoportok (női és férfi vászonviseletek, vászonhímzések, pásztorfaragások, hímes tojások, faragott széktámlák, fazekastermékek) a múlt században és a század elején készültek, s azokat a tárgyakat is képviselik, amelyek 1935-ben, illetve 1936-ban a Balatonmellék népművészetéről képet adó kiállításokban is megjelentek. A fényképfelvételeket a múlt század végén és a század elején készítette Jankó János, Sebestyén Gyula, Sági János, Kresz Géza, Stegmüller Károly, valamint az 1920-30-as években Viski Károly, Ébner Sándor, Hevesy Iván, Szőllőssy Kálmán és Boross Lajos. A tárgyak és fényképek együtt a gazdag balatonmelléki népi kultúrából a viselet, a halászat, a gazdálkodás: a szőlő- és borkultúra, az állattartás, az építkezés és lakáskultúra, valamint a népművészet területére engednek bepillantani. A Balaton környéke iránti néprajzi érdeklődés igazán a múlt század első felében bontakozott ki, kezdetben nem is hivatásos néprajzkutatók által. Néprajzi ismereteket már a korábbi útleírások is tartalmaztak: Beudant, Bright, Paget munkái. A térség halászatáról, szőlő- és borgazdálkodásáról az első jelentős híradás Bél Mátyás Notitiájában (1701-1731) olvasható. 1799-ben Kitaibel Pál az itt lakók építkezéséről, halászatáról és szőlőműveléséről adott hírt. Igazi néprajzi tudósítás Hrabovszky Dávid munkája - Néhány levelek Balatonról és Balatonmellyékéről - a Tudományos Gyűjtemény 1827. évi kötetében. Részletes leírás, gazdag néprajzi adatok olvashatók a Tudományos Gyűjtemény 1834. évi kötetében Oláh János tollából: Bálatonmellyéki tudósítások barátságos Levelekben címmel.