Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)
139 Néprajzi Szakcsoportot alakított. Saját megfogalmazása szerint a Néprajzi Szakcsoport létrehozása kettős célt szolgált: egyrészt a járás amatőr néprajzi gyűjtőinek szakmai-módszertani irányító szerve kíván lenni, másrészt e társadalmi gyűjtők összefogásával a járás magyar falvainak népi kultúráját hivatott föltérképezni. A szakmai-módszertani felkészítést szolgálták azok az előadások, amelyeket 1982 óta havonta egy alkalommal tartottak Érsekújváron. Örömömre szolgált, hogy az előadók sorában már 1982 októberében ott lehettem a Dunántúl vándorairól, vándorkereskedelméről és területi munkamegosztásáról tartott előadásommal. Örömöm csak fokozódott, mivel előadásomhoz a Néprajzi Szakcsoport tagjai közül sokan értő módon szóltak hozzá, majd Liszka József az érsekújvári járás vándoralakjairól cikket írt a Hét című pozsonyi hetilapban. A komáromi Gáspár István az Alsó-Garam mentén vizsgálta meg az árucsere néprajzát. A kőhídgyarmati néprajzi szemináriumon 1986-ban erről tartott előadást. Az érsekújvári járás magyar falvai néprajzának föltérképezését a hétvégeken és a nyári néprajzi szemináriumok alkalmával végzett terepmunka szolgálja. A Néprajzi Szakcsoport tagjai szinte minden hónapban egy hétvégén néprajzi adatgyűjtést végeztek Kisújfalun és Szőgyénben. Kutatómunkájuk eredményeként már eddig is több cikk és tanulmány jelent meg az érsekújvári múzeum évkönyvében, az Iródiában a Hétben, a Tábortűzben, az Élet és Tudományban, a Honismeretben és a Néprajzi Hírekben Reméljük, hogy a kisújfalui gyűjtés anyagából szerkesztett kiadványt is hamarosan kezünkbe vehetjük a CSEMADOK Központi Bizottsága által korábban rendszeresen megjelentetett Néprajzi Közlések újabb köteteként.* A Néprajzi Szakcsoport legjelentősebb vállalkozása az Alsó-Garam menti községekben a nyári néprajzi szemináriumok megrendezése. 1984-ben Kernenden, 1985-ben Barton hallgathattuk délelőttönként a szeminárium előadásait, délutánonként néprajzi adatgyűjtést végeztünk, esténként szakmai, baráti beszélgetéseket folytattunk. Kirándultunk a bényi sáncokhoz, megnéztük a híres bényi román kori templomot. A kéméndi gyűjtés eredményeként elsősorban az emberi élet nagy fordulóihoz kapcsolódó népszokásokat középponba állító kötet kiadását tervezi a Néprajzi Szakcsoport. 1986 nyarára el is készült a tervezett kötet kézirata, amely az Új Mindenes Gyűjtemény egy számaként jelenik meg a pozsonyi Madách Kiadónál.** A Néprajzi Szakcsoport III. Néprajzi Szemináriumát 1986. június 27 -július 2. között a Párkány melletti Kőhídgyarmaton rendezte. A néprajzi adagyűjtés mellett a szemináriumnak több figyelemre méltó eseménye volt. Léván megnéztük az atomerőmű építése miatt lebontott, Újbars melletti református magyar falu, Mohi néprajzáról a Barsi Múzeum által rendezett színvonalas kiállítást. Bényben láttuk a Budapesten és Érden is nagy sikerrel szerepelt folklórcsoport műsorát. Június 30-án egynapos tudományos tanácskozásra került sor a néprajzi csoportok problematikájáról. Délelőtt a szlovákiai magyarság néprajzi csoportjai körében az utóbbi években végzett néprajzi kutatásokról hallhattunk előadásokat. D. Varga László az Ung-vidék, B. Kovács István Gömör, Csáky Károly az Ipoly-mente, Jókai Mária a Zoborvidék, Marczeil Béla a Csallóköz néprajzáról tartott előadást. Délután az Alsó-Garam mente kutatásának eddigi eredményeiről számoltak be a Néprajzi Szakcsoport tagjai. Liszka József Az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás hatialuhelyenéprajzircsoportjainkközött 'című * Megjelent: Néprajzi Közlések IV. Pozsony, 1988.3-39. ** Megjelent: „Kurtaszoknyás hatfalu". Dolgozatok Kéménd község néprajzából. Összeállította Liszka József. Új Mindenes Gyűjtemény VII. Pozsony, 1988.
