Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

helyet. 1862-ben hozták létre a Kereskedelmi Csarnokot, amely a város tőzsdéje szerepét is betöltötte, de könyvtára és báljai is híresek voltak. Az első évtizedben a Fekete Sas Szállodában, majd a színház emeletén működött. 1872-ben a városi igények kielégítésére megszaporodott kiskereskedőket is társulatba tömörítették, amely érdekvédelmi szervként, önképzőkörként és segélyegyletként is működött. Még lapot is indítottak, Kiskereskedő, majd Székesfehérvári és Fejér Megyei Közgazdasági Közlöny címen. Példájukra 1934-ben a piaci és vásári kereskedők is szervezetekbe tömörültek. Mind az ipari, mind a kereskedelmi vállalkozásokhoz képest igen fejlett volt korszakunkban a város hitelélete. Persze ez nemcsak a város, hanem a megye és a tágabb körzet igényeit is hivatva volt kielégíteni, ebből a nézőpontból viszont már állandó volt a panasz a megyében, főként a kisbirtokosok részéről a hitelhiány miatt. 1845-ben alakult az első pénzintézet, a Székesfehérvári Takarékpénztár, 120 részvényes részvételével. Először a Fekete Sasban működtek, majd hamarosan megvették Bezerédj Miklós Fő téri házát (Szabadság tér 7.; 44), itt a piacra, azaz a térre néző két helyiséget foglalták el. Egyik üzleti fogásuk az volt, hogy évente díjazták a legnagyobb betéteket, mégpedig társadalmi rétegenként. Díjat kapott például a legtakarékosabb cseléd, iparos, napszámos stb. Ez is mutatja, hogy igen kis tételekből álltak az első évek mérlegei. Nem is okozott különösebb fennakadást, hogy kezdetben még páncélszekrényük sem volt: a pénzt összeláncolt, kölcsönkért vasládákban esténként átvitték a városházára. A kiegyezés után már sokkal gyorsabban alakultak pénzintézetek. 1868-ban alakult meg a Kölcsönös Segélyező Egylet (Ady Endre utca; 127), a kisiparosok és kisbirtokosok hitelszükségletének kielégítésére. Ugyanezzel a céllal létesült a konkurens cég 1870-ben, a Kölcsönös Népsegélyező Egylet (Kossuth utca 3.; 81), amely különös figyelmet fordított a kisemberek ingatlanvásárlásának és építkezésének támogatására. 1869-ben alakult meg a Székesfehérvári Kereskedelmi Bank. Az egyik legdinamikusabb, legvállalkozóbb intézet volt: kezdeményezte és szervezte más bankokkal együtt 1872-ben a Légszeszgyár, majd 1905-ben az Árpád fürdő beruházását. 1880-tól a jegybank, az Osztrák—Magyar Bank fiókjává lépett elő. 1905-ben építette a bank saját palotáját a Fő utcában (mai OTP; 36). 1872-ben jött létre részvénytársaságként, szintén a Kereskedelmi Bank kezdeményezésére, a Fejér megyei Takarékpénztár (a mai Centrum Áruház mellett; 41), a kisbirtokosok hitellel való ellátása céljából. A Magyar—Osztrák Bank önálló fiókintézetet nyitott itt 1900-ban, ennek céljaira 1902-ben átadták az új bankpalotát a róla elnevezett Bank utcában (ma Táncsics Mihály utca, TOT-székház). A jegybanki fiók a pénzforgalom és a pénzbeváltás könnyítése miatt igen nagy forgalmat ért el. Ugyancsak 1902-ben jött létre a másik jegybank, a Magyar Nemzeti Bank fiókja, szintén a Bank utcában. 1936-ban viszont már új palotát építettek (mai Nemzeti Bank épülete) és mellette háromemeletes bérházat, a tisztviselők nyugdíjalapjának javára kamatoztatván a bérház hasznát. Századunkban az említett és a fel nem sorolt bankok mellett hitelszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek is működtek már, a biztosítóintézetekben pedig még válogathatott is az, akinek arra volt szüksége (Adria, Anker, Fanciere, Phoenix, Triesti, Hazai stb. ). Érdekességként említem csupán, mert ezen kívül nem is igen tudunk róla mást, hogy városunkban alakult meg az első magyar Életbiztosító Intézet 1846. június l-jén, a Székesfehérvári Takarékpénztár kezdeményezésére Hamvassy Imre és Boross Mihály vezetésével. A biztosítók alapításának fénykora az 1920-as évekre esett, ekkor alakult a Magyar—Francia, a Magyar—Holland, a Turul és a Bank utcában (Táncsics Mihály utca 7. ) a Gazdák Biztosító Intézete. A gazdák hitellel való ellátására igen nagy szükség volt, s lett volna már jóval előbb is. Hiszen akárhány korabeli statisztikát átnézünk, mindegyikből egyértelműen kiderül: a város lakosságának döntő része őstermeléssel foglalkozott, a város gazdasági eredményeinek döntő részét a mezőgazdaság adta. Székesfehérvár határában a legnagyobb birtokos maga a város volt, fbldvagyona 9282 holdat, a határ 26,4%-át tette ki. A város ezt a területet nagyobb részben kisbérletekben adta ki művelésre, kisebb részben maga mű-194