Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

dították (173.). Ekkor a Víziváros lakossága már rohamosan nőtt. Ezt a területet is a régi kórház telkéből csippentették le úgy, ahogy annak idején az aggintézetét, majd később az árvaházét is. Az óvodát a Kórház utca (Rákóczi út)—Könyök utca, 1906-tól Mantz János utca (ma az utcanév létezik, modern lakótelep, kb. ebben a térségben) sarkán építették fel 1906-ban, s a következő évben nyitották meg 130 gyermek számára. Az alapító Mantz János egyébként nemcsak az óvoda javára végrendelkezett, hanem az aggintézet, a tűzoltóegyesület, az árvaház és a diákösztöndíjak céljaira is hagyományozott kisebb-nagyobb összegeket. Mantz János feleségével csak nyugdíjas korára, nyugalmazott gazdatisztként költözött Fehérvárra, a Malom utca 2. szám alá. A városi problémák, elsősorban a szociális kérdések problémakörébe benső barátjuk, Gőbel János György vonta be őket. Gőbel a fehérvári iskolaügy igen tevékeny munkása volt: az elemi iskolák, az iparos és a polgári leányiskola igazgatója is volt. 1903-ban halt meg, nevét a Gőbel János tér (György Oszkár tér) neve őrizte. A belvárosi magyar nebulókat már a török kori Székesfehéváron is oktatták: oskolamesterük, Parrag András neve az 1688-as telekösszeírásban is szerepelt. 1728-ban már német és magyar iskola is létezett az 1936-ban lebontott háztömbben, a Bierbauer-ház mögött (54. ). Ezek helyén alakult ki a Városháza mai tömbje. A német iskolából alakult ki később a városi leány főelemi, amit 1832-ben Pfunt-ház (fehérváriasan „Fontház") Oskola utca felőli részén helyeztek el (Zenei Általános Iskola korábbi helyén). A belvárosi fiú főelemit, a régi „nemzeti" iskolát 1778-ban hozták létre, s 1932-ben ugyanittkapott4 tantermet (45. ). Mi sem természetesebb, hogy a külvárosok fokozatos benépesülésével párhuzamosan létrejöttek az egyes városrészek iskolái is: az 1860-as években a Belvárosban 2 (fiú és leány), a Palotavárosban 1 (vegyes), a Tóvárosban 1 (vegyes), a Felsővárosban 3 vegyes és a Vízivárosban 1 (vegyes; 162.) elemi iskola működött. Ezek mellett a felekezeti iskolák is elemi képzést adtak: az „irgalmas nénék iskolájában", azaz a zárdában (Ferenc József Nőnevelő; 176—177.), a szerb, az izraelita, az evangélikus és a református (137.) iskolákban folyt a tanítás. Az elemi oktatás 1868-óta kötelező: ekkor 2540 gyermek járt Fehérváron állami vagy felekezeti elemibe. 1873-óta az állami elemi iskolák Székesfehérváron községiek és közösek, azaz felekezeti megkülönböztetés nélkül járhatnak az iskolába a tanulók. Ekkor vezették be a tandíjat is. A mülenniuml ünnepségekre készült el az Ezredéves Iskola, 1909-ben a Deák Ferenc utcai községi népiskola (175.) az 1938-as ünnepségekre pedig a Szent István Központi elemi iskola (Május 1. tér; 97. ). Ezek mellett a katolikus, a református és az izraelita egyház tartott fenn korszakunk végén iskolát. 1906-ban hozták létre a Kertalja utcában a Községi önálló Gazdasági Népiskolát, amelynek az iskolaépületét csak 1927-ben építették. Az iskolának 32 holdas gyakorló területe és tangazdasága volt. Hasonló gondolatkörben létesült 1928-ban a Téli Gazdasági Iskola is (ma a Rákóczi iskolához tartozik; 183. ), de ez már a gazdasági év szünetében, télen ültette iskolapadba az elemit már végzett, gazdálkodó kisgazda-fiákat. Móricz Zsigmond 1932-ben látogatta meg az iskolát, és a Gyalogolni jó című kötetében riportot közölt a látottakról: hangvétele maliciózus, ha szigorúbbak vagyunk, ellenséges; tanulságul mégsem árt idézni egy részletét: „... 150 darab könyvet kaptak a Földművelési Minisztériumtól, amely ezt az egész téli iskolát a Közoktatásügyi Minisztérium truccára hozta létre 1928-ban. A legnagyobb költséggel és áldozattal, és pedig azért, mert a közoktatásügy 1927-ben, szintén a legnagyobb költséggel és áldozattal egy ugyanilyen célú, de nyári iskolát építtetett. Persze az lett volna a logikus, hogy ha a nyári iskola télen üresen áll, akkor ott tartsanak téli tanfolyamot. Esetleg ingyen tanfolyamot tartsanak, hogy jobban kihasználják a befektetett tőkét, de nem az történt, hanem az, hogy néhány lépés távolban építtettek egy új palotát. Még nagyobbat, még drágábbat és még fölöslegesebbet, hogy ott meg télen tanítsanak hatvan gazdagyereket. Internátus, hideg-meleg víz, két fürdőszoba, email kádakkal. Zuhanyozó és a hálószoba mellett olyan mosdó, amelyben hatvan külön zománclavór van egymás mellett, valami csodálatos gép módjára felszerelve." Mi tagadás, lehet az epés hangnak valami alapja! Kétségtelen azonban az, hogy ebben a korszakban 173