Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)
sok, majd pedig a gazdasági világválság jelenségei jól mutatják a válságoknak azt a sorozatát, amelyet Európa csupán a harmincas évekig megélt. A közép-kelet-európai kis népek esetében még át is alakult, hatványozottá is vált ez a helyzet. A régió gazdasági elmaradottsága, az itt élő népek nemzetté válásának folyamata, melynek során a nyelvi nacionalizmus elszakadt a demokratikus nacionalizmustól, valamint az ezekből a tényezőkből fakadó társadalmi, nemzeti problémák mind belejátszottak a végül politikai összeomláshoz vezető helyzet kialakulásá« ba. Ebben a régióban, miként azt a századelő, vagy akár a harmincas évek Magyarországának szellemi élete is jelzi, mindig is erős vágy élt — Bibó István kifejezésével — a „nyugati fejlődés fővonalára való viszszatérésre”. A korszak gondolkodói átélték a nyugati szellemiségben is megfigyelt valóságérzetet, tapasztalták a hazai körülmények elnyomorító voltát, s éppen ebből a kettősségből kiindulva próbáltak kiutat keresni, a társadalmi cselekvés irányába is. Hangsúlyoznunk kell: íróként, gondolkodóként válaszoltak társadalmi kihívásokra, így válaszaik — láthattuk — közvetlenül nem vetíthetők át a politika szférájába... A jó néhány ellentmondásosságot is magában hordozó, egymás mellett és egymás ellen is ható — így többek között a népi-urbánus ellentétet is magában rejtő — tényező mind visszanyúlik a magyar történelem „közép-kelet-európai” jellegének sajátos képletére. „Azért sajátos ez a képlet, írja Bibót kommentálva Szűcs Jenő, mert hibrid módon kettős arculatú: egyrészt kora-újkori ,kelet-európai’ fordulata szélsőségessé fokozta a nyugati képlethez képest a gazdasági, társadalmi szerkezet torzulásait és kiegyensúlyozatlanságát (következésképpen a társadalmi és politikai erőviszonyok megmerevedését), másrészt azonban a fordulat századokon át sem volt képes kiiktatni a szerkezet ,nyugatias’ alkotóelemeit. Ennélfogva sajátos módon olyan képletről van szó, melyből egyaránt következnek — Bibó István kulcsfogalmait idézve — ,rossz beidegződések’, az ,uralmi szellem’ és Jobbágyi alázat’ reprodukciója például éppúgy, mint a ,hamis konstrukciókra’ és arra való hajlam, hogy a .félelem mechanizmusa’ az .értelem mechanizmusának’ fölibe kerekedve a .mozdulatlanság rendje’ rögződjék meg, ahogy másfelől ugyanebben a képletben megvannak az alkati elemek, melyek szerencsés esetben alkalmassá tehetők a mozdulásra a nagyobb szabadság irányába”. Ha mindehhez hozzátesszük a harmincas évek sajátosan magyar viszonyait, így többek között a rossz beidegződéseknek és az uralmi szellemnek a válság hatására különösen kiéleződő formáit, a nemzeti ideológia hatalom általi kisajátítását, s nem utolsó sorban a baloldali gondolat válságát, amikoris nem csupán az 1919-ben egységesült baloldali tábor polarizálódott, hanem a polgári radikális tábor el is sorvadt, a marxista munkásmozgalomban pedig szakadás és elméleti megmerevedés következett be; sgori-36
