Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)
Bakonyi István: MESTER ÉS TANÍTVÁNYA. AZ UTOLSÓ KÍSÉRLET EGYIK FEJEZETE Németh László írja az Utolsó kísérlet c. regénycikulásának tervrajzában: „...a Kocsik szeptemberben egy parasztgyerek küzdelme — a falu ősrendjét őrző apával a falun túli világot jelentő taníttatásáért... A második részben, az Alsóvárosi búcsúban, Jó Péter bíró nagybátyjáhdl egy katolikus püspöki városba kerül, s mint a piaristák tanítványa Iából ét az utolsó békeéven, s a háború — a férfivá tevő csókig, s a forrodalomig... A harmadik rész (Szerdai fogadónap) az ifjúságról szól, melyben a férfivá lett ember egyéniségét eszményeken és nőkön át végleg kiformálja.” Az író önjellemzése ezúttal is mintaszerűen pontos; néhány mondattal kitűnően jellemzi regényét, meghatározza a legfontosabb mondandót. Az Alsóvárosi búcsú utolsó részleteiben a kiemelkedő történelmi esemény, az 1918-as forradalom és Péter személyes sorsának fontos változása, a „szüzesség elvesztése” párhuzamosan kerülnek az olvasó elé. A második regény ilyesfajta befejezése jól érzékelteti a következő fejezetek alaphangját: az eszmealkotó ember tágabb érvényű és magánjellegű törekvéseinek együttességét. A Szerdai fogadónap első fejezete a Mester és tanítványa jelentékeny továbblépést mutat. Továbbra is az 1918—19-es forradalmak idején játszódik a történet, s ezek az események egyre inkább érdeklik Jó Pétert is. S mint ahogy a Kocsik szeptemberben egészében, az apa most is fontos szereplővé lép elő: ebben a világban, vagyis a forradalmi tavasz idején jobbnak látja, ha hazaviszi fiát. A kötődések alapvetően nem különböznek az első regényben bemutatottól. Most persze nem Péter egyéni vágyai, illetve azok ütköztetése kerülnek előtérbe, hanem a társadalmi mozgástól való távoltartó szándék. A fiú ellenálló érzései is a hajdani konfliktust idézik. A mű első pillanataiban még nem adott az eszmealkotás közvetlen lehetősége; legalábbis a történelemformáló események testközeli élménye tűnik kizártnak. Már itt sejthetjük, hogy a forradalom közvetlen hatása alól ki akarja vonni az öreg Jó a fiát, hiszen: „...a falualji fejszék másképp költöztetik az idegeibe a forradalmat, mint a Zwittinger szabó, s a többi városi szocialista beszédei.” A történelemből azt is tudjuk, hogy a magyar falu világában 15
