Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
bacher Jánost (Magyar Dolgozók Pártja), Móri Andrást (Magyar Dolgozók Pártja), Diósi Mártont (Magyar Dolgozók Pártja), Petrik Ferencet (Magyar Dolgozók Pártja), Szidenár Jánosnét (MNDSZ), Melicher Jánost (DÉFOSZ) választotta meg.1TM 1950. február 11-i rendkívüli közgyűlésen az előadó közölte, hogy a község 1949. évben vásártartási jogot kapott. Tekintettel arra, hogy az eddigi vásárteret a házhelyikiosztósok során igénybe vették, új vásártér létesítéséről kell gondoskodni. Üj vásártérnek a temető és a nagy folyó közti községi területet jelölték ki. Elhatározták, hogy a régi vásártérről a használható korlátokat és oszlopokat az új vásártérre építik át, továbbá házi építkezés formájában a sportegyesületnék átadott épület helyén új cédulaházat építenek. Az elöljáróság társadalmi úton ?3 m3 proknikövet szerzett be, amelynek beépítését — a nehéz miunkával történő faragás miatt — a kőművesek nem vállalták. A képviselőtestület felhatalmazta az elöljáróságot, hogy amennyiben a kő árából 4000 téglát be tud szerezni, úgy a követ adja el és helyette téglát vásároljon.2” 1950 tavaszán a község az 5 éves terv első évében a közvilágítási hálózat bővítésére 13 000 Ft tervhitelt kapott. Í950. március 29—i közgyűlés tárgyalta a RT. Villamos és Közlekedési Vállalatok számára Budafoki üzletvezetőség baracskai üzemvezetőségének árajánlatát. A benyújtott ajánlatot azzal a módosítással fogadták el, hogy a Szabadság (ONCSA) telep is közrviilágíitással látandó el. Ugyancsak az utóbbi közgyűlésen a vezetői-jegyző bejelentette, hogy a javadalmai földekre igényt nem tart és azokról lemond. A képviselőtestület a lemondást egyhangúlag elfogadta és utasította az elöljáróságot, hogy a földeket vegye házi kezelésbe és elvetésükről gondoskodjon.300 1950. április 20-i rendkívüli közgyűlésen jelentették be, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Melicher János képviselőtestületi tagot visszahívta és helyére Eisenbacher Ferencet hívták be. A községháza állapotára vonatkozólag a következőket olvashatjuk az 1950. augusztus 7-i közgyűlés jegyzőkönyvében: „A községháza tetőzete nagyon régi cseréppel van fedve. A cserép nagyrésze törött, avult és emiatt a tető beázik. Több léc is el van törve, ezek kicserélése is szükségessé vált. A bíró szoba feletti tetőrészt át kell építeni. A tűzoltószertár felőli részen a fal már teljesen romlásnak indult. Az ablakok nem zárnak jól, a szél befúj, behordja az esőt, havat, nemcsak a hivatali helyiségekbe, hanem a lakásba is. Az előszobán 2 ajtólap hiányzik, az üvegezés is hiányos, a pincelejáró lépcsői rosszak, a mosókonyha javításra szorul és az istálló végfalát vakolni kell. Erre előzetes számítások szerint 7594 Ft előirányzatra van szükség.”301 1950. szeptember 10-én a képviselőtestület ünnepélyes közgyűlést 97
