Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
Az igazoló választmányba a járási főjegyző Horváth Bélát (Magyar Kommunista Párt) és Jankovits Sándort (Független Kisgazdapárt; jelölte. A képviselőtestület Paíánky Sándort (Szociáldemokrata Párt) és. Kvassay Sándort (Szakszervezet) küldte ki. Szántén ez a képviselőtestületi ülés a Dreher Jenő utcát Dózsa György utcára, Horthy Miklós utcát Szabadság útjára és gróf Brunszvik Antal teret Kossuth Lajos térre változtatta.381 1945. október 30-án Kajászószentpéter, Tordas, Ráckeresztár, Baracska, Martonvásárral együtt körállatorvost választottak. Az állásra két pályázat érkezett be: dr. Fodor Istváné és dr. Rend Ferencé. A járási főjegyző titkos szavazást rendelt el, amelynek eredményeként 9 szavazattal dr. Fodor István lett a körállatorvos, dr. Rend Ferenc 4 szavazatot kapott. Ugyanezen a napon került sor a megüresedett községi segédjegyzői állás betöltésére. Erre az állásra Hamar Gyula martonvásári, Vargha Imre bicskei, Fischer József móri és Winkler József sárszentágotai lakosok nyújtottak be pályázatot. A titkos szavazás során Hamar Gyula 23 szavazatot kapott, egy fő tartózkodott a szavazástól.282 Czvikli György községi bíró és Müller József községi pénztárnok az 1945. május 12-i rendkívüli közgyűlésen mondtak le tisztségükről, amelyet a képviselőtestület elfogadott. Ettől kezdve a községi bírói állást Szeifert József töltötte be.®3 A község területén a háborúból sok akna és egyéb lövedék maradt. A felszedést végző katonák részére a 9. honvéd kiegészítő parancsnokság 2 holdanként 72 kg kenyérgabonát kért. A képviselőtestület ezt a kérést a következő indokolással utasította el: ..Az idei rendkívüli aszályos esztendő következtében a gazdáknak olyan minimális kenyérgabonája termett, hogy még Va kg kenyérgabona leadása is súlyos gondot okozna, ezenkívül pedig a község lakossága gyűjtésekkel olyan súlyosan van megterhelve, hogy csaknem minden hétre 1—2 gyűjtés esik.28* A község 1942-ben a vasúti dűlőben az 1950 és 1951 hrsz. ingatlanát házhelyeknek osztotta ki azzal a feltétellel, hogy négyszögölenként 1,50 F vételárat háromévi eg ven,lő részletben kamatmentesein fogják a vevők kiegyenlíteni. A község annak idején a parcellázásihoz, valamint az ingatlan elidegenítéséhez szükséges törvényhatósági, valamint kormányhatósági jóváhagyást megszerezte. Tekintettel arra. hogy a község, a vármegye irattára a háború folyamán megsemmisült és ugyancsak elveszett a község arra vonatkozó kataszteri térképe is. nem lehet megállapítani, hogy ,,a juttatottak a fizetési kötelezettségüknek kivétel nélküli eleget tettek-e”. A község képviselőtestülete az 1942. és 1943. évi részletet kiegyenlítettnek vette, míg az 1944. évi részlet befizetését a vevőknek hiteltérdemlően igazolni kellett, aki ennek nem tudott eleget tenni, annak az 1944. évi 150 pengős részlet helyett 250 forintot kellett 1946. december 31-ig befizetni. Ezen időpontig fizetést nem teljesítőknek 92
