Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Előszó
ban, aki — mint Brunszvik Teréz feljegyezte emlékirataiban atyjáról — lelkes híve volt kora haladó eszméinek: a felvilágosodásnak, a szabadságnak és a humanizmusnak. Bizonyos, ha korai halála nem. vetett volna idő előtt véget közéleti tevékenységének, képességénél és műveltségénél fogva, a reformkor egyik legjelentősebb egyénisége lett volna Széchenyi István mellett, mert nemcsak saját gazdaságában állt helyt, hanem a közéletben is kiemelkedett. Azt akarta, hogy közvetlen környezete minél magasabb fokon árassza a műveltséget, családjának Budán, a Várnegyedben palotát vásárolt, a martonvásári kastélyában könyvtárat létesített, ugyanitt múzeális értékű képgyűjteménye volt. A Brunszvik örökösök többezer holdas birtoka a múlt század végén vétel útján rövid ideig Habsburg József főherceg tulajdona lett, tőle vette meg a birtok utolsó földesura, a dúsgazdag sörgyáros. A Dreherek idejében már a kapitalizmus törvényei szabták meg a Brunszvikbirtok gazdálkodását. E helytörténeti monográfia éppen azáltal válik oly tanulságos olvasmánnyá, hogy a szociális válságokkal küzdő falu minden kortünetét megmutatja a nagybirtok életével párhuzamosan, tehát a feudalizmus korában csakúgy, mint a kapitalizmus korai és késői időszakában, majd Horthy „országlásának” feudál-kapitalista társadalmi rendszerében. A ' könyvet olvasva mindjobban megértjük, hogy e falu problémái, a kizsákmányolt nép szenvedései és gondjai azokban az időkben nemcsupán helyi jellegűek, hanem általános vonatkozásúak voltak az egész országban. A könyv szerzője pontos statisztikai adataival feltárta a falu múltját. XJj falukutatásnak vagyunk szemtanúi e könyv olvasásakor, mert a szerző tárgyilagosan, többféle szempontból megvilágítja a falu keresztmetszetét. .A község jövőjének fejlődését lemérhetjük ebből az egyetlen tényből is: a kastély és a park, a hozzátartozott birtokkal ma már nem egy grófi családé, mint volt még szásegynéhány évvel ezelőtt és nem egy sörgyáros dinasztia kényelmét szolgálja, mint még húszegynéhány évvel ezelőtt, hanem az egész nemzet közkincse, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia a gondozója. A volt földesúri birtok kövér rétjein és szépfekvésű szántóin ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézet folytat tudományos gazdálkodást és kutatómunkát az egész ország mezőgazdaságának fejlesztésére. Az egykori uradalom volt zselléreinek, gazdasági cselédeinek leszármazottai pedig évről-évre eredményesebben gazdálkodnak termelőszövetkezeti földjükön. Néhány esztendeje újjászületett ebben a községben Beethoven emléke is. Erről vall a kastélyban létesített Beethoven Emlékmúzeum. A 7
