Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

Késői kapitalizmus kora

váli uradalmak egyedül 400 tehénnel való csatlakozását jelentették be”. Ebben a munkában Válfoól Belmajor, Marianna, Martonvásérról Kis­marton, Erdőhát, Belmajor, Szent László puszták vettek részt. Az egye­sület II. körzetének, tejgazdasági ellenőre Gunda Mihály volt, Marton­­vósári székhellyel. Számára ingyen lakást az uradalom biztosított.214 A harmincas évek közepén a község tehénlétszáma 230 volt. A tej­szövetkezeti tagok száma 72, a tej szövetkezeti üzletrészek száma 76-ot ért el. 1937-ben az értékesített tej mennyisége 34 596 liter volt. A Dreher uradalomban az „uradalmi alkalmazottak tejszövetkezete” alakult 1933-ban 236 taggal, 250 üzletrésszel. Ez a szövetkezet az első évben 488 059 liter tejet 53 781 P értékben értékesített.243 A Fejér megyei Szarvasmarhatenyésztő, Törzskönyvelő és Tejterme­lést Ellenőrző Egyesület 1927. évi jelentése szerint az egyesület máso­dik legjobb tehenészete 1926-ban Dreher Jenő tordasi tehenészete volt. Fejér megyében 1925-ig csak a tejtermelést ellenőrizték, a törzskönvve­­/és 1925-ben kezdődött el. 1927-ben a magyar piros-tanka elitiörzs­­könyvbe felvett 29 tehén közül 6 tehén a kismartoni, 2 tehén a tordasi tehenészetből került ki. Az országos tejelő elittörzskönyvibe felvett 12 tehén közül 4 db Dreher Jenő tehenészetébe tartozott.246 A község két világháború közti gazdasági életére abban az időiben megjelent magánvállalkozású címtárak és kiadványokban találunk ada­tokat. A község lakosságának hitelszükségletét továbbra is a Marton­­vásári Talkarékpénztár és a Martonvásári Hitelszövetkezet látta el. A Martonvásári Takarékpénztár forgalma éppen a harmincas gazdasági válság miatt Martonvásáron erősen csökkent, viszont az érdi parcellá­zások során felmerült hitelkereslet folytán a harmincas évek végén ne­vében is átalakult a Martonvásári és Érdi Takarékpénztárrá. A takarék­pénztár központja Martonvásárról Érdre költözött át, s Martonvásáron csak fiókja maradt. A harmincas évek végén a takarékpénztár részvény­­tőkéje 160 000 P, tőketartalékja 30 000 P, tartaléktőkéje 40 000 P volt. A Takarékpénztár elnöke dr. Simonyi Semedám Sándor, vezérigazgatója Székely Andör volt.247 A Takarékpénztár 1940. évi zárszámadása szerint Martonvásárról az igazgatóság tagjai Jankoivits József, községi bíró, gazdálkodó, Bartsch János ny. urad. intéző és dr. Varga István ny. tb. járási orvos; a fel­­ügyelőíbizottság elnöke Grimm Rudolf, gyógyszerész volt. A Marton­vásári és Érdi Takarékpénztár jelentésében 1940. évi működéséről a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Üzleti tevékenységünk irányát és forgalmát az elmúlt esztendőben a fő- és fiókintézet teljesen különböző jellege szab­ta meg. Főintézetünk ügyfelei túlnyomórészt a fixfizetéses és ipari munkás osztályból kerülnek ki, fiókintézetünk viszont majdnem kivétel nélkül gazdaügyféllel rendelkezik. Az emelkedő termény- és állatárak következtében a gazdaközönség hiteligénye a minimumra csökkent, fi­zetőképessége lényegesen javult és tartozásaiból tekintélyes összegeiket 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom