Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
hónapig szünetelt, azóta szorgalmasan tanulnak mióta a betegség megszűnt, s most már annyira előre haladtak a családfők, hogy még e hónapban a vizsgát szeretnék megtartani”. A rövddebb tanévben az árvaházi növendékek „sikeres előmenetelt tanúsítottak”. A haláleset folytán megüresedett gondnoki állásra 20 pályázat érkezett be. Az új gondnok, Varga Lajos 1904. augusztus 4-én az intézet összes vagyonát leltárilag vette át. 1905 május 30-án az igazgató választmány elhatározta, Juhász János árvának az árvaházból való eltávolítását. Az árvaház értesítése szerint „az árvapénztárban Juhász János nevén 1192 kor. 77 f. öröksége kezeltetik az árvaházi szabályrendelet értelmében pedig az árvaháziban csakis teljesen vagyontalan árva gyermekek vehetők fel, ennélfogva az igazgató választmány Juhász Jánosnak az árvaházból való eltávolítását elrendeli és ezen határozatnak foganatosításával az árvaszéket bízza meg”. A Fejér vármegye árvaházi igazgató választmánya 1905. május 30-án ülést tartott Székesfehérvárott, melyen Csontos Andor javaslatára ■elhatározták'. ..megkeresik a felekezetek egyházi főhatóságait, hogy az isteni tiszteletek alkalmával bizonyos ünnep napokon az árvaház feisegélyezésére perselygyűjtést engedélyezni és elrendelni szíveskedjenek”. 1905. őszéről Varga Lajos gondnok a következőképpen számolt he: „A tanévet, a közbejött meszelés és javítási munkálatok miatt szeptember 18-án kezdhettük meg, két tanterembe osztva a növendékeket olyképp. hogy az I., II., III. osztályúak vegyesen a leány munkateremben nyerik oktatásukat Csoknyai Lenke női családfő vezetése alatt, a IV., V., VI. osztályosokat vegyesen Pusztai Jenő férfi családfő tanítja a fiú munkateremben. Gondnok ez iskolai évben is egy tantárgyat tanít”. A mindennapi tankötelezettségen túllévőkét a gondnok és Pusztai -Jenő a gazdásági ismétlő iskola keretében oktatták. ,.Az árvaházi szabályzat jó gazdasági cselédek képzését írja elő czélul, igen természetes ennél-fogva, hogy a gazdasági ismétlő iskola, mely szintén e czélt szolgálja”...............„Gyakorló terünk a gazdasági ismétlő iskola czéljaira teljesen elegendő konyha és gyümölcsös kertünk tágas teret nyújt a gyakorlati képzésre”. Az árvaiház anyagi helyzetét legjobban a következő rész mutatja' „Takarékossági szempontból meg igen jó, hogy e néhány növendék túl van a mindennapi tankötelezettségen. Már eddigelé a 3 fiú 30 korona favágási napszámot, a 2 leány egy hónapi cselédbért mentett meg oly módon, hogy a fiúk a házi szolgával felvágtak egy waggon fát, a 2 leány az alkalmazni szokott kisebb konyhaleány dolgát végezte s azt helyettesítette”. Természetesen a többi árvák sem maradnak ki a munkából: „Múlt negyedévi jelentésemben megemlékeztem, hogy a Dreher uradalom árváinkat néhány órára, néha fél napra gyomlálásra, cseresz
