Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
jobb intézkedni, hogy egy Martonyi kocsis és az én kocsisom Komáromban (de nem úgy mint már egyszer történt) vagy Szőnyben találkoznának és az illető holmikat kiki kocsiára átraikná. A’ Martonyi kertésznek is lend holmi plántája és fácskája küldendő ......... Március vége felé családommal Budára megyek lakni......... Igen szerelném, ha zabot és takarmányt, 2 lóra, három holnapra Martonyról kaphatnék, akár ott eszik, akár Budán.”12" A martonvásári gazdaság szervezeti felépítéséről és az akkori bérhelyzetről ad képet az 1859. évi szegődményes táblázat. A gazdaság irányítását a felügyelő végezte, akinek közvetlenül két kasznárt és egy ispánt rendeltek alá. Az uradalom egy ember- és egy állatorvost alkalmazott. A gazdaság meglehetősen sok iparost foglalkoztatott: 1 kőműves segédet, 1 kádár, 1 ács, 1 vadász, 1 faragó béres, 1 vincellér-. A magtári munkák irányítására a központban 1 magtári gazdát és Erdőháton szintén egy magtári gazdát alkalmaztak. A tehenészet vezetésére 1 ,,sveicerost”, továbbá Felső-majorban 1 borjust foglalkoztattak. A rend fenntartására 1 hajdút alkalmaztak. Martonvásárban 1 első bérest, 15 bérest és 1 ifjú bérest, Kismartonban 1 első bérest, 13 bérest foglalkoztattak. Erdiőháton 1 gazda irányítása alá 1 első béres és 9 béres tartozott. Kisbéresek száma Martonvásáron 8, Kismartonban 4, Erdőháton 3, az ostorosok száma Martonvásáron 10, Erdőháton szintén 10, Kismartonban 5 volt. A felügyelőnek és a kismartoni kasznámak külön kocsisa, továbbá a gazdasági paripák mellett volt kocsis. ígáskocsis Martonvásáron, 4, Kismartonban 1 és Erdőháton szintén 1 volt. A gazdaságnak igen nagy juhállománya volt. Az alsó-majori számadó mellé 3 bojtárt, az új-majori számadó mellé 2 bojtárt, felső-majori számadó mellé 1 bojtárt osztottak be. A martonvásári csősz egyben porciókötő is volt. Az Alsó-majorban, Felső-majorban és Kismartonban 1—1 csősz vigyázott. A kastélybeli személyzethez tartozott: 1 urasági szakács, 1 mosónő, 1 komornyik. Egy aszszcnyt tartottak, aki az uradalom baromfi állományét gondozta. A kastély istálló személyzetét alkotta a lovászmester mellett 1 istálló felvigyázó, 1 városi kocsis, 2 kastély i kocsis, 1 lovász, 2 ménesbeid kocsis és 3 lovász. A kertészetben dolgozott: 1 főkertész, 2 kertészsegéd, 1 kertasztalos, 1 kerti csősz, 8 kertészlegény.12,1 Helyszűke miatt csak néhány uradalmi alkalmazott járandóságát mutatjuk be: a felügyelő új pénzben 630 forintot, 32 pozsonyi mérő búzát, 48 pozsonyi mérő rozsot, 24 pozsonyi mérő árpát, 2 pozsonyi mérő főzelékfélét, 20 akó bort, 300 font sót, 18 öl fát, 4 hold kukoricát, 2 hold őszit és 2 hold tavaszit kapott. 6 db tehenet és 10 öreg sertést tarthatott: a kasznár járandósága: 168 forint (új pénzben), 20 pozsonyi mérő búza, 30 pozsonyi mérő rozs, 12 pozsonyi mérő árpa, 6 akó ó- és 6 alvó újbor. 100 font só, 350 font marhahús, 40 font gyertya, 8 öl fa, 300 (kéve rőzse, 1 hold kender. 4 hold kukorica, továbbá 4 db tehén, 2 db növendékborjú és 8 db öregsertés tartása volt; az első béres új pénzben 16 forint 41
