Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
va is volt, „ezekből az urasig nemcsak a maga szükségletét pótolja, hanem kiállít szép számmal évenként eladásra’’."* I860 április 1-én Brunszvik Géza a következőképpen írt Lejtényi Györgynek, a martonvásári uradalom felügyelőjének: „Május 28-án Pesten lóverseny lévén F. Ceritó barna kancát előbb Martonyba szeretném leküldeni és Gubitsnak [feladatául adni azt a’ lóversenyek alkalmával mint Paripát valamely főtisztnek v. pedig mint vadászlovak valamely Sportmannak 1200 Ft-on felül, de nem alul eladni”."" A gazdaságnak 6000 db merinó juha volt. 1863-ban nem adtak többet fejenként 1 font 27 latnál, míg 1864-ben a lenyírt gyapjú súlya juhoníként 2 font 9 latra emelkedett. Ezt úgy érték el, hogy a nyájat felére redukálták, hogy „a megmaradt rész megfelelőbb tartás és gondviselésben részesíthessék”. 1861. február 23-án Brunszvik Géza Zelléről aziránt érdeklődött a gazdaság felügyelőjétől, hogy „az Ígért 200 darab anyabirkára számolhatok-e és mikor”? 1864-ben a gazdaság Szászországból, id. Gadegasttól vásárolt 250 db juhot.11’ A gazdaságban a marhaihizlalási időszak 4 hónapig tartott s egy idény alatt 212 göbölyt hizlaltak ki. Megállapodásuk volt egy pesti állatkereskedővel, akitől a marhákat mázsánként 11 forintért vették át és 4 havi hizlalás után, mázsánként 12 forintért adták vissza. A szeszgyár mellett levő gőzgépet „vízhúzásra, fafűrészelésre, darálásra, zúzásra, sőt a közönség számára őrlésre” is használják. „A malom két kővel dolgozik, naponta 75 pozsonyi mérő gabonát megdarál és 6 mérőt jó lisztté őröl”."" Pénzes Ferenc szerint 1862-ben a gazdaságiban 5 holdon létesült faiskola."' Ezekben az éveikben nagyarányú gyümölcs- és szőlőtelepítés volt. 1860-ban felújították a gyümölcsöst. Kísérleti szőlőt létesítették, melyhez a következő fajtákat rendelték: asztali szőlő eperízű, muskotály, magnélküli, borfajtákból korai, közép- és későnérő fajtákat. 1860- fcsn az Oroszvári Növény-miívelő Intézettől 30 cseresznyecsemetét,“0 a Magyar Gazdasági Egyesület budai szőlő- és faiskolájából 66 db (24 fajta) alma, 30 db (8 fajta) körte és 30 db (1 fajta) diócsemetét rendelitek!. E szál' lítással kapcsolatosan a martonvásári uradalom 1860 október 13-án az alábbi levelet intézte dx. Ente Ferenchez, a budai faiskola vezetőjéhez : „A Budai faiskolából tavasszal vett alma és körtefáimból daczára a legjobb ápolásinak és igen kedvező tenyészidőnek, igen sok kiszáradt, sok ki sem hajtott a tavasszal, de az első hajtás után elfonnyadt,, én azt csak annak tulajdonítottam, hogy részint öreg, elbütykösödött vadomczokba voltak a nemes csemeték oltva, részint a gyökér is rossz volt......... Most ősszel nem ültetek, meggyőződésem szerint jobb a tavaszi ültetés. Ha a Tekintetes Űr a jegyzékben elősorolt fákkal nem szolgálhatna, kérem tudósítson előre, hogy a netalán nem kaphatókat mással pótolni lehessen. nekem mind alléba való magasfa kell. Az alma és körtefákon kívül 39
