Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
és a .........perköltséget az uradalmi pénztárba. És ez biróságiiag kimondott, és aláirt egy esség, mi végrehajtási alapul szolgáló okirat”.” Lejtényi felügyelő 1858 június 27-én az alábbi levelet intézte Tóth Antal bicskei ügyvédhez: „Gast invásári bábos tavasszal történt tiltott bormérésért a törvényszék által amint a melléklet mutatja 5 pft-tal lett a szegények pénztára javára megbüntetve s tisztelt uraságod jun. 19. k. levelében azt írja, hogy „a Gast általi provokátió meg van szüntetve” .........nem bocsátkozom az akkori bírái ítélet critikájába, mely ugyan Gastot a hibáért bünteti, de Lindemannak mint a Gast általi károsodottnak semmi kárpótlást nem ítélt meg, hanem arra kerestem meg egyszer s mind az utolsó levelemben a tisztelt ügyvédurat, hogy ügyészi állásánál fogva komolyan lépjen fel Gastnak a múlt heti vásár alkalmával történt újólagos törvénysértéséért és ne csak úgy hogy 6 bűnhődjék, amit megérdemel, hanem egyszersmind Lindemann, mint haszonbérlője az urasági regálénak károsodott kárpótlást is kapjon .........újra hivatalosan megkérem, hogy Gast ellen uj pert indítson legutóbbi borméréséért nehogy utoljára minden ember az uradalom jogait háborítatlanul bitorolhassa” f" 1859 október 3-án özv. Brunszrviik Ferencná beadvánnyal fordult a budai helytartósági osztályhoz: „szándékunk a községtől való elválás és önálló jószágterületté alakulás .........felkérjük a magas cs. kir. helytartósági osztályt, miszerint Fehér megyében fekvő és a Bicskei járáshoz tartozó Martonvásári nemesi birtokunkat, mellynek területét a benfoglalt majorokkal és gazdasági épületekkel együtt .........térképen bemutatni szerencsénk van az új Martonvásári községtől elválasztani ’s önálló jószágterületté alakítani méltóztatnék”.9S 1860 március 24-én Rózsa György, Rumi János és Herkner Vencel martonvásári lakosok, Hegedűs János, Malsovics János és Fogl Jakab martonvásári lakosok ellen panasszal fordultak az úrbéri törvényszékhez: -A panaszlottak a már rendezett tagosztály és megtörtént hitelesítés ellenére a baracskai határra dülőrészen a marhacsapással együtt fennhagyott 4. dűlő utat önfejűkből elrontva és a marhacsapást is felszántva uj 3. dülőutat barázdáltak ki”. A felek között barátságos egyességet nem sikerült létrehozni. Az úrbéri törvényszék a helyszínen kitűzte a 4. dülőutat. A községi elöljáróságot tették felelőssé, hogy a kitűzőt* vonal fenjntartassék.98 1860 február 27-én Tóth Antal bicskei ügyvéd közli Lejtényi vei, hogy a főszolgabírói hivatal bicskei kastély bérlete 1861. ápr. 30-án lejár és a kastélyt a Battyhány család veszi át. „Mivel Martonvásár a’ bicskei járás középpontja; mivel cmnan rövid időn vasúttal minden fele közlekedésbe lehet jönni; mivel egyszer már úgyis ide kívánt a’ Szolgabirói Hivatal által tétetni” A kocsmával átellenben van az uradalomnak „egy 33
