Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A feudalizmus kora
1801 április 8-án a martonvásári jobbágyok és bérlők újabb panaszszót fordulták a vármegyéhez. Mikor a községben letelepedtek, a iöldesúr megengedte, hogy 2 lovat és 1 marhát tarthassanak. 1801-ben az uraság a lovakat a legelőről kitiltotta és megparancsolta eladásukat. A közős legelőről a jobbágyok marháit kitiltották, de az uraság legelőjén legeltethetnek, de a legeltetés bérét még nem közölték velük. Három darabban egy láncnagyságú földet adott a földesúr egy forintért, de azt is beszüntette, s inkább a vidékieknek adta. Tekintettel, hogy Martonvásár útban esik, gyakran 10—-20 katonát is be kell szállásolni és előfogatot kell adni. Mindezt megteszik a jobbágyok, „csak a marháink, s lovaink meghagyattassanak és élelmükre’ s táplálásukra valót engedtessenek”. Utolsó pontként felhozták: „uraságunk esztendőnként e földet láncz számra vidékieknek ki adni szokta 1831-ben nagyarányú kolerajárvány pusztította végig Fejér megyét.61 A Martonvásárhoz közeli községek közül legkorábban július 21-én Ercsiben és Érden ütötte fel fejét a járvány, majd július 27-ón Batan, július 30-án Válón, augusztus 1-én Tordason és Tárnokon, augusztus 6-án Ráokereszturon, augusztus 7-én Gyúrón, Küldőn és legutoljára augusztus 9-én Martonvásáron és Baracskán jelentkezett. Augusztus 1-én Martonvásár „aggodalmas levél”-iben azon kérelmének adott kifejezést, hogy Ferdinánd főherceg egy lovasezredéből a betegek és a 130 főből álló csapat erőszakos beszállásolása folytán „az epekórság könnyen a még eddig egészséges ottani lakosok közé hozattathatma”. Még az egyik bajtól meg nem szabadultak, mikor augusztus 3-án az első alispán jelenti, hogy a Ráckereszturra kihelyezett katonaság nem akar ott maradni, hanem „erővel is Martonvásárra akar átszállani”. Az alispán ezt mind addig megtiltotta, míg erre vonatkozólag felsőbb utasítás nem érkezik. Hozzájárult azonban, hogy egy szakaszt Seregélyesre helyezzenek át. Pintér József martonvásári gyógyszerész az „orvosságok ki adásában elégtelenségéről, s bágyatosságáról panaszkodván könyörög”, hogy Fehérváron a városi gyógyszerésznél dolgozó fiát segítségül küldjék ki. Érden július 24—augusztus 6 között 180 személy balt meg. Augusztus 7-én jelentették „most már az érdi lakosok vidámodni kezdenek”. Az orvosi szereket a martonvásári patikából hordták. A járvány gyors lezajlását nagyban akadályozta, hogy sok helyen az előírásokat nem tartották be. Augusztus 8-án Hordásról kétségbeesetten jelentették: „......a tordasi köznép felette engedetlen és sok közülük a ’ beteg, ágyból felkel, az Hlyen kevés órák alatt meghálálozik, — ennélfogva minden iparkodása mellett sem érhet vélek az egészségeskedésre czélt”. Augusztus 8-án mairtonvásári orvost rendelték ki a baracskai betegekhez. Ugyanezen a napom ..Martonvásáron egy asszony ugyan epekórságban meghaláliozott”. Augusztus 9-én Martonvásáron is elkezdődött a kolerajárvány. Augusz25
