Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
héjazat takarta a centrális alaprajzú, kupolás és lanternás későbarokk építményt. Most Brunszvik Teréz jubileumának alkalmából a Brunszvik Emlékbizottság kérésére az Országos Műemléki Felügyelőség megtekintette az épületet és javasolta a műemlék listára való fölvételét”.503 Az 1961. évi jubileum alkalmával sor került Brunszvik Teréz exhumálására. A helyszíni vizsgálat alapján Brunszvik Teréz ruhája igen jó állapotban maradt fenn, A bizottság úgy döntött, hogy a koporsót üveggel fedik le s így a mauzóleumban láthatóvá teszik a halottat. A Brunszvik mauzóleum renoválása 1962-ben fejeződött be, melyre ugyanez év július 31-én „emléktáblát hegyeztek el s ugyanakkor az emlékbizottság elhatározta, hogy állandó jellegű albizottságot alakít a helybeli Brunszvik Teréz emlékmúzeum továbbfejlesztésére.”504 Idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőségű volt, hogy 1962 nyarán „színes hanglemezlevelezőlapot jelentetett meg a martonvásári Beethoven Emlékmúzeumról a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. A hanglemezen Hernádi Lajos Beethoven F-dúr szonátájának harmadik tételét szólaltatja meg”.505 Fejér megye húszéves távlati tervében Martonvásárt — Székesfehérvár és Dunaújváros után — elsőrendű nemzetközi idegenforgalmi hellyé kell emelni, ami csak akkor történhet meg, ha a Beethoven Múzeum hétköznapi látogatását is biztosítják, továbbá a hangversenykertet még szélesebb rétegek számára megnyitják. Itt gondolunk olyan, elsősorban Beethovent népszerűsítő hangversenyekre, amelyekre a környező falvak lakosságát vonnák be, s minden olyan zenei eseményre, ami egyszerű emberek számára a park és a sziget felejthetetlen hangulatán keresztül a komoly zenét közelebb hozza és élvezhetővé teszi.508 — O — A Központi Statisztikai Hivatal részére 1962 januárjától kezdve Martonvásáron is 14 munkás- és 3 alkalmazotti család feljegyzi rendszeresen bevételeit és kiadásait, vezet háztartásstatisztikai könyvecskét. A családok kiválasztása az országosan megadott irányelvek (családnagyság és jövedelem-kategóriák) szerint történik. A családok ezért sem számszerűen, sem arányaiban nem tükrözik a falu társadalmi szerkezetét, tehát feljegyzéseikből általános érvényű következtetéseket nem lehet levonni, azonban adataikból jövedelmük felhasználására, új és növekvő igényeik irányára, valamint fogyasztási szokásaik változására néhány megállapítás tehető. A feldolgozott adatokat az 1962. évben országosan 3995, Fejér megyében 192 háztartási könyv adataihoz viszonyítottuk. A háztartásokat az egy főre jutó havi bruttó jövedelem nagysága 172
