Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
bajnokságon. Az első félév végén a Fejér megyei Néplap a következőképpen értékelte a csapat szereplését: „A Martonvásári Traktor kilencedik helye igen értékes, ha számításba vesszük, hogy tavasszal pályájuk betiltása miatt alig szereztek pontot. Az őszi fordulóban a csapatnál, úgy csapatmunkában, mint a sportszerű magatartásban javulás mutatkozott. A Martonvásári Traktor tervszerű munkával a jövő évben értékes helyezést érhet el, ehhez azonban az is szükséges, hogy a közönség nevelésében mutatkozó eredményeket tovább fejlesszék.”4" A rákövetkező években a község labdarúgó csapata a megyei bajnokságban még jobb helyezést ért el. Több év eredményét tette tönkre 1963 tavaszán történt verekedés, melynek alapján a hazai pályán való játszás jogát megvonták, s így összes mérkőzését idegenben kellett volna játszani. Ezt a jelentős költségtöbbletet nem bírták viselni, minek következtében a csapat kénytelen volt a megyei bajnokságból visszalépni. A felszabadulás utáni árvaházi helyzetről az 1947. évi alispáni jelentés a következőkben számolt be: „A vármegye tulajdonában levő martonvásári árvaház épületének egyik része a háború után teljesen elpusztult. Az árvaház épülete ennélfogva kicsinek bizonyult, az árvaház a felszabadulás után nagy nehézségekkel küzdött. Ehhez járult még az élelmiszerek beszerzésének nehézsége is. A vármegye, kedvezőtlen anyagi viszonyaihoz mérten igyekezett az árvaházat segíteni, de az árvaház vezetősége és maguk a növendékek is minden lehetőt megtettek, hogy az árvaház létfenntartását biztosítsák. ...Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium a tönkrement épület helyrehozatalára 12 400 forintot, a vármegye 3000 forintot ultalt ki, melynek felhasználásával sikerült a lerombolt épületet használhatóvá tenni”. A növendékek létszáma átlagosan 60 körül mozgott. A ruházati gondokon segített, hogy „az árvaház az UNRA ruhaadományaiból nagyobbmérvű juttatásban részesült, így a gondozottak ruhainsége pillanatnyilag megoldást nyert. Az árvaház kebelében működő varroda állandó javításokkal és átalakításokkal igyekszik a növendékek rendes ruházkodását biztosítani”. „Az Országos Földhivatal 12 kát. hold szántóföldet juttatott a martonvásári árvaháznak, melyet az árvaház az 1948. évi létszámú állatállomány fenjntairtására szándékozik berendezni. Ez az állomány: 4 db szarvasmarha, 2 szamár, 15 hízósertés, 15 süldő, 4 ahyasertés, 200 nyúl, 100 baromfi évi állománnyal. Ez megtermeli részben a tej. egészben a zsír- és hússzükségletet, továbbá a kertészetben igen fontos 900 mázsa trágyát. A növendékek munkakedvének, tennivágyásának kielégítésére az árvaház tervbe vette az árvaház épülete körül elterülő 3 kh kert öntözéses kertté való átalakítását. A célnak megfelelően egy 6 lóerős benzin168
